Földpátok

Ebben a cikkben a Földpátok témával foglalkozunk, amely az elmúlt években különböző területeken nagy jelentőségűvé vált. A Földpátok nagy érdeklődést és vitát váltott ki a társadalomban és a tudományos életben egyaránt, hatása pedig számos területen nyilvánvalóvá vált, a politikától a technológiáig. Az írás során a Földpátok különböző dimenzióit elemezzük, feltárva eredetét, fejlődését és következményeit a mai világban. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel mélyebben megérthetjük a Földpátok-et és a jelenkori társadalomban betöltött szerepét, valamint lehetséges jövőbeli következményeit.

A földpátok a tekto- vagy állványszilikátok alosztályába tartozó ásványcsoport, melynek tagjai a földkéreg kőzeteinek mintegy 60 tf%-át alkotják, ezáltal a legfontosabb kőzetalkotó ásványok. A névnek semmi köze a „föld” szóhoz, a német feldspat magyaros formájáról van szó.

Kémiai és fizikai tulajdonságaik

Ritkán fordulnak elő tiszta állapotban, általában izomorf elegykristályok, nevezetesen a NaAlSi3O8-KAlSi3O8-CaAl2Si2O8 rendszer elegyei.

A képlettel leírt összetevők sorrendben:

A Na-K sorozat tagjait alkáliföldpátoknak, míg a Na-Ca sorozatét plagioklászoknak nevezik.

Szimmetriájuk: monoklin és triklin
Keménységük: 6-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványai)
Hasadásuk: legjellemzőbb tulajdonságuk; egy irányban kitűnő, egy másik irányban pedig igen jó
Fényük: a kiváló hasadási lapokon gyöngyházszerű üveg-, míg a másik hasadási lapon üvegfényű

Felhasználásuk

Az építőanyag- (tégla, cserép), valamint a kerámia-ipar (például porcelán) nyersanyagai.

Rokon ásványfajok