Fjodor Jakovlevics Alekszejev

Manapság a Fjodor Jakovlevics Alekszejev olyan téma, amely sok ember életében jelen van. Az idő múlásával a Fjodor Jakovlevics Alekszejev egyre relevánsabbá vált, és felkeltette a szakértők és a hobbibarátok érdeklődését. Hatása a divattól a technológiáig különböző területekre terjed ki, hatása pedig olyan változatos területeken is megfigyelhető, mint a politika, a kultúra és általában a társadalom. Ebben a cikkben a Fjodor Jakovlevics Alekszejev-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megpróbáljuk megérteni a mai világban betöltött szerepét. A keletkezésétől a fejlődéséig és a jövőbeni előrejelzéséig elmélyülünk ebben a lenyűgöző témában, azzal a céllal, hogy megvilágítsuk következményeit és mai fontosságát.

Fjodor Jakovlevics Alekszejev
Фёдор Я́ковлевич Алексе́ев
Фёдор Я́ковлевич Алексе́ев
Született1753
Szentpétervár
Meghalt1824. november 11. (71 évesen)
Szentpétervár
SírhelySzmolenszki pravoszláv temető
Nemzetiségeorosz
Stílusatájképfestő
A Wikimédia Commons tartalmaz Fjodor Jakovlevics Alekszejev témájú médiaállományokat.

Fjodor Jakovlevics Alekszejev (Szentpétervár, 1753. – Szentpétervár, 1824. november 11.) orosz városképfestő. Kortársai őt tartották az orosz Canalettónak.

Életútja

Tanulmányait a szentpétervári Cári Művészeti Akadémián végezte, majd Itáliába, Velencébe utazott, itt megtekintette Giovanni Antonio Canaletto és Francesco Guardi tájképeit, városképeit. Művészetére Canaletto tanítványa, Belotto is hatással volt.

Fő műveit Itáliában, szülővárosában és Moszkvában alkotta. Nagy megbecsülésnek örvendett, megörökítette a korabeli Orosz Birodalom fő látványosságait. 1803-ban kinevezték a Cári Művészeti Akadémia professzorává Szentpéterváron.

A 17. és 18. század fordulójának időszakát tekintve jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Orosz Birodalom korabeli nevezetességeit megismerjük, hiszen ekkor még mindig a fényképezés feltalálása előtt vagyunk. Többnyire olajfestményeket készített, legtöbb képét a szentpétervári Orosz Múzeum és a moszkvai Állami Tretyjakov Galéria őrzi.

Képeiből

  • Loggia Velencében (1776 körül)
  • A Péter-Pál erőd, Szentpétervár (1794)
  • Városkép Nyikolajevről (1799)
  • Árvaház Moszkvában (1799)
  • A Mihajlovszkij-palota és a Connétable tér Szentpéterváron (1800 körül)
  • Rálátás a teljes Mihajlovszkij-palotára Szentpéterváron (1800 körül)
  • A moszkvai Kreml (balra: a Szentháromság-torony; középen a Kutafja torony; jobbra a Szent Miklós-templom, 1800 körül)
  • A Vörös tér Moszkvában (1801)
  • Bojárok találkozóhelye a moszkvai Kremlben (1810)

Galéria

  • Városkép Nyikolajevről (1799)
    Városkép Nyikolajevről (1799)
  • Rálátás a teljes Mihajlovszkij-palotára Szentpéterváron (1800 körül)
    Rálátás a teljes Mihajlovszkij-palotára Szentpéterváron (1800 körül)
  • Árvaház Moszkvában (1799)
    Árvaház Moszkvában (1799)
  • A moszkvai Kreml (1800)
    A moszkvai Kreml (1800)
  • A Vörös tér, Moszkva (1800)
    A Vörös tér, Moszkva (1800)

Források

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.