Feröer községei

Feröer 2009. január 1. óta közigazgatásilag 30 községre (kommuna, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) oszlik.^[1] Magyarországgal ellentétben itt egy község általában több települést is magában foglal: a 30 községben összesen mintegy 120 település található.

A Wikihírek kapcsolódó cikkei:

• Kevesebb község, kevesebb iskola

1995-ben a feröeri kormány egy bizottságot nevezett ki, hogy javaslatot tegyen egy új helyi önkormányzati rendszerre. A bizottság jelentését 1998-ban hozták nyilvánosságra: a községek számának 7-9-re csökkentését javasolta, valamint az állami és községi hatáskörök pontosabb elválasztását. A jelentés nagy vitákat kavart, és a községek összeolvadásának ötlete nem örvend egyhangú támogatásnak, de a vihar csillapodni látszik. Az elmúlt években néhány község már összeolvadt: számuk 48-ról 2004-ben 34-re, azóta 30-ra csökkent. A nagyobb községek létrehozásával a hosszútávú cél az, hogy erősítsék a helyi önkormányzatokat, és decentralizálják a hivatalokat és a közszolgáltatásokat. 2007-ben döntés született arról, hogy pontosan 7-re kívánják csökkenteni a községek számát, és ezt a kormány a 2011-ig tartó hivatali ciklusában kívánja véghezvinni.^[2]

A községek bevételei 2007-ben összesen 1,4 milliárd koronát tettek ki. A működési költségek ebből 990 milliót vittek el, a főbb tételek a következők: szociális és egészségügyi kiadások 37%, építés, áruk és szolgáltatások 27%, oktatás és kultúra 21%, hivatali működés 15%. A beruházások összesen 486 millió koronát tettek ki, míg a kamatkiadások 17 millió koronára rúgtak.^[2]

A bevételek főként a személyi jövedelemadóból származnak. Az adókat a kormányzat szedi be, és utalja át a községeknek. A községi adókulcs községenként változik, és fix (a jövedelem nagyságától független) ráta. Mértéke 2008-ban 16% és 23,5% között szóródott, átlagosan 20,65%-ot tett ki. Az éves adóalap minden 18 év alatti gyermek után csökkenthető, községenként változó (3000 és 6500 korona közötti) mértékben. A 18%-os társasági adó bevételeinek 38%-át kapják meg a községek. Kivételt képeznek az olajipari cégek, amelyek más kulccsal adóznak, és a bevétel teljes egészében az államkincstárt gazdagítja.^[3]

A községek adóssága átlagosan 17 000 korona lakosonként, de nagyok a különbségek: míg egyes községeknek nincs vagy alig van adóssága, 12 községé lakosonként 20-50 000 korona között van, így az adósságszolgálat a költségvetés jelentős részét leköti. A községek összes bruttó adóssága 800 millió koronát tett ki 2007-ben.^[2]

A községek két szövetségbe tömörülnek: a Kommunusamskipan Føroya a nagyobb községeket, míg a Føroya Kommunufelag a kicsiket tömöríti. Közösen üzemeltetnek egy hulladékkezelő céget (IRF) és az ő tulajdonukban van az elektromos művek (SEV) is.^[2]

Feröer községeinek száma a történelem folyamán gyakran változott. Az első község Tórshavn község volt, amely 1866-os megalakulása óta Feröer fővárosa. A szigeteket teljesen lefedő, (polgári) egyházközségekből álló rendszert 1872-ben hozták létre.

1866. február 16-án Létrejött Tórshavn község.^[4]

1872-ben hozták létre a (polgári) egyházközségeket. A teljes szigetcsoportot 8 község fedte le, amelyek megegyeztek a mai régiókkal azzal a különbséggel, hogy Streymoyon – Tórshavnt is beleértve – 3 község volt.

• Létrejött Eysturoy egyházközség, Norðoyar egyházközség, Norðstreymoy egyházközség, Sandoy egyházközség, Suðuroy egyházközség, Suðurstreymoy egyházközség és Vágar egyházközség.^[5]

1876-ban megtörtént az első szétválás:

• Suðurstreymoy egyházközségből kivált Nólsoy egyházközség.^[4]

1878-ban újabb község alakult:

• Suðuroy egyházközségből kivált Hvalba egyházközség.^[4]

Egy évvel később (1879) a következő változás történt:

• Suðuroy egyházközségből kivált Froðba egyházközség.^[4]

Néhány év változatlanság után, 1892-ben újabb szétválás következett:

• Norðstreymoy egyházközségből kivált Vestmanna egyházközség.^[4]

1894-ben Eysturoy egyházközség is osztódni kezdett:

• Eysturoy egyházközségből kivált Eiði egyházközség.^[4]

Két évre rá, 1896-ban a folyamat folytatódott:

• Eysturoy egyházközségből kivált Sjóv egyházközség, valamint Nes és Gøta egyházközség.^[4]

1906:

• Eysturoy egyházközségből kivált Funningur egyházközség.^[4]

1908:

• Norðoyar egyházközség szétvált Klaksvík egyházközségre, Viðareiði, Fugloy és Svínoy egyházközségre és Kunoy, Mikladalur és Húsar egyházközségre.^[4]
• Suðuroy egyházközség szétvált Vágur egyházközségre, Porkeri egyházközségre, Sumba egyházközségre és Fámjin egyházközségre.^[4]

1911:

• Vágar egyházközségből kivált Mykines egyházközség.^[4]

1912:

• Nes és Gøta egyházközség szétvált Nes egyházközségre és Gøta egyházközségre.^[4]

1913:

• Viðareiði, Fugloy és Svínoy egyházközség szétvált Viðareiði egyházközségre, valamint Fugloy és Svínoy egyházközségre.^[4]
• Norðstreymoy egyházközség szétvált Kvívík egyházközségre, Kollafjørður egyházközségre, Hvalvík egyházközségre, valamint Haldarsvík és Saksun egyházközségre.^[4]

1915:

• Vágar egyházközség szétvált Miðvágur egyházközségre, Sandavágur egyházközségre, Sørvágur egyházközségre és Bøur egyházközségre.^[4]

1918:

• Eysturoy egyházközség szétvált Oyndarfjørður egyházközségre, Fuglafjørður egyházközségre és Leirvík egyházközségre.^[4]

1920:

• Porkeri egyházközségből kivált Hov egyházközség.^[4]

1928:

• Nes település átkerült Porkeri egyházközségből Vágur egyházközségbe.

Tíz év szünet után, 1930-ban újabb jelentős változások történtek:

• Suðurstreymoy egyházközség szétvált Tórshavni városkörnyék egyházközségre, Hestur egyházközségre, Kaldbak egyházközségre, valamint Kirkjubøur egyházközségre.
• Sandoy egyházközség szétvált Sandur egyházközségre, Skálavík egyházközségre, Húsavík egyházközségre, Skúvoy és Dímun egyházközségre, valamint Skopun egyházközségre.^[4]

1931:

• Kunoy, Mikladalur és Húsar egyházközség szétvált Kunoy egyházközségre, Mikladalur egyházközségre és Húsar egyházközségre.^[4]

1932:

• Fugloy és Svínoy egyházközség szétvált Fugloy egyházközségre és Svínoy egyházközségre.^[4]

1944:

• Haldarsvík és Saksun egyházközség szétvált Haldarsvík egyházközségre és Saksun egyházközségre.
• Eiði egyházközségből kivált Sundini egyházközség.^[4]

1948:

• Funningur községből kivált Gjógv község.
• Oyndarfjørður községből kivált Elduvík község.^[4]

1950:

• Viðareiði községből kivált Hvannasund község.^[4]

1952:

• Sjóv községből kivált Skáli község.^[4]

1954:

• Hvalvík községből kivált Hósvík község.^[4]

1967:

• Nes községből kivált Runavík község.^[4]

1968-ban megfordult a trend, és az addigi szétválások helyett az összeolvadások váltak jellemzővé.

1977. január 1-től a következő változások történtek:

• Tórshavn községbe beolvadt Kaldbak község.^[6][7]

1978-ban a következő változások történtek:

• Hoyvík és Hvítanes a Tórshavni városkörnyék községből kiválva csatlakozott Tórshavn községhez.^[8]
• A Tórshavni városkörnyék község megmaradt része Argir község néven működött tovább.^[9]

1997. január 1-től a következő változások történtek:

• Tórshavn községbe beolvadt Argir község.^[10]

2001. január 1-től a következő változások történtek:

• Tórshavn községbe beolvadt Kollafjørður község.^[11]

2004. december 31-ig 48 község volt Feröeren, melyekből több összeolvadással jött létre a jelenlegi 34. A következő változások történtek 2005. január 1-jén:

• Tórshavn községbe beolvadt Hestur község, Kirkjubøur község és Nólsoy község.
• Klaksvík községbe beolvadt Mikladalur község.
• Runavík községbe beolvadt Elduvík község, Oyndarfjørður község és Skáli község.
• Sundini község néven egyesült a korábbi, kisebb Sundini község, valamint Gjógv község, Haldarsvík község, Hósvík község, Hvalvík község és Saksun község.
• Sørvágur községbe beolvadt Bøur község és Mykines község.

2009. január 1-jével a községek száma 34-ről tovább csökkent 30-ra.^[1]

• Eystur község néven egyesült Gøta község és Leirvík község.^[12]
• Runavík községbe beolvadt Funningur község.^[13]
• Klaksvík községbe beolvadt Svínoy község.^[14][15]
• Vágar község néven egyesült Miðvágur község és Sandavágur község.^[16][17]

• Községek és településeik (angol)