Feltaláló
A mai világban a Feltaláló a társadalom egésze számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár a mindennapi életre, akár a globális gazdaságra gyakorolt hatása, akár az emberiség történetében betöltött szerepe miatt, a Feltaláló olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. A kezdetektől a mai fejlődésig a Feltaláló előtte és utána is megjelölte azt a módot, ahogyan az emberek érzékelik a körülöttük lévő világot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Feltaláló hatását az élet különböző aspektusaira, és megvizsgáljuk következményeit és relevanciáját a modern társadalomban.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Feltaláló az a természetes személy, aki egy találmányt megalkotott.
Feltalálói tevékenység
- Csak az tekinthető feltalálónak vagy feltalálótársnak, aki a találmány létrehozása során alkotó tevékenységet fejtett ki.
- A feltalálói tevékenységhez tartozik a találmányi megoldás lényegét kitevő alapgondolat felismerésén és megfogalmazásán túl a megoldás kidolgozása is.
Megdönthető vélelem
- Az SZTNH egy benyújtott szabadalmi bejelentés feltalálójának személyét nem vizsgálja, hanem megdönthető vélelmet állít fel: feltalálónak azt a személyt tekinti, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként fel van tüntetve.[1]
- Ha egyetlen bejelentésben több feltaláló van megnevezve anélkül, hogy a közöttük levő szerzőségi részarányokat feltüntetnék, akkor a szerzőségi hányadokat (arányt) egyenlőnek kell tekinteni.[1]
- A szerzőségre vonatkozó említett vélelmek bármelyikének megdöntése csak jogerős bírósági ítélet alapján történhet, azaz az ilyen változásokat az SZTNH csak beterjesztett jogerős bírósági ítélet birtokában veszi tudomásul.[2]
A feltaláló jogai
Források
- 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
- A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója. Magyar Szabadalmi Hivatal