Ezúttal a Felhőszakadás világában fogunk elmélyülni, amely téma az idők során sok embert érdekelt. A Felhőszakadás olyan téma, amely kíváncsiságot és vitát váltott ki különböző vonatkozásban, legyen szó tudományos, kulturális, társadalmi vagy szórakoztatásról. A történelem során a Felhőszakadás tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, különféle nézőpontokat és értelmezéseket generálva. Ezért fontos ezt a témát tovább vizsgálni, hogy megértsük jelentőségét és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Felhőszakadás-be fogunk belemerülni, hogy megértsük annak mai relevanciáját és jelentőségét.
Felhőszakadásnak nevezzük azt a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, amely általában a nyári félév során keletkezik. Gyakran heves zivatarral, élénk villámtevékenységgel és erős széllel jár, de érkezhet jéggel is. Az általánosan elfogadott meteorológiai meghatározás szerint intenzitásban el kell érje a 100 mm/óra értéket.[1] Hatalmas károkat okozhat, áradásokat, hirtelen lezúduló vízfolyásokat idézhet elő, amely tönkreteszi a vetéseket, valamint az ember által épített épületeket is komoly mértékben rongálhatja. Különösen gyakori a monszun éghajlaton, ennek eklatáns példája az indiai szubkontinens, ahol a csapadékos évszakban ez szinte mindennapos jelenség.
Magyarországon igen gyakori az előfordulása, májustól szeptemberig tart a „kampányidőszak”. Az egy napon leesett legnagyobb esőmennyiséget hazánkban Dad községben mérték, 24 óra alatt 240 mm. 50–60 mm-nyi napi eső egyébként már szokatlan mennyiség, az kb. 1 hónapi teljes összegnek felel meg.
Időtartam | Csapadék (mm) | Helyszín | Időpont |
---|---|---|---|
1 perc | 38,1 | Barot, Himácsal Prades, India | 1970. november 26. |
5 perc | 61,72 | Port Bells, Panama | 1911. november 29. |
15 perc | 198,12 | Plumb Point, Jamaica | 1916. május 12. |
20 perc | 205,74 | Curtea de Argeș, Románia | 1947. július 7. |
40 perc | 234,95 | Guinea, Virginia, USA | 1906. augusztus 24. |