Fehér torony (Prága)

A mai világban a Fehér torony (Prága) páratlan jelentőségre tett szert. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Fehér torony (Prága) olyan téma, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. A kezdetektől a mai hatásig a Fehér torony (Prága) kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Fehér torony (Prága)-hez kapcsolódó összes szempontot, hogy megértsük annak fontosságát és jelentését a különböző kontextusokban. Mélyreható elemzéssel és kritikai pillantással reméljük, hogy fényt deríthetünk a Fehér torony (Prága)-re és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásaira.

Fehér torony
OrszágCsehország
Település
Helyprágai vár
Típustorony
Elhelyezkedése
Fehér torony (Prága)
Fehér torony
Fehér torony
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 31″, k. h. 14° 24′ 12″50.091944°N 14.403333°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 31″, k. h. 14° 24′ 12″50.091944°N 14.403333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér torony témájú médiaállományokat.

A Fehér torony (csehül: Bílá věž) a prágai vár északi falán, az Arany utcácska nyugati végében emelkedik. Időnként új Fehér toronynak is hívják, hogy megkülönböztessék a vár Második és a Harmadik udvara közötti, mára elbontott, román stílusú fehér toronytól.

Története

II. Jagelló Ulászló 1486-ban építtette Benedikt Rieddel ágyútoronynak (akárcsak a Daliborka tornyot), de egy évszázad elteltével II. Károly alighogy trónra lépett, nemesek börtönévé alakíttatta, akárcsak a Daliborka tornyot; (korábban a nemesek börtöne a román stílusú fehér toronyban volt). Ekkor kapta mai, reneszánsz külsejét. 1743-ig volt a börtön; főleg adósokat zártak ide (néhány kivételt külön említünk). Utána raktárnak használták. 1942-ben ide költöztették a prágai várnak azokat a dolgozóit, akik otthonait kisajátították a német protektorátus hivatalnokai számára. Közülük az utolsó csak 1954-ben költözhetett ki itteni szükséglakásából; utána a tornyot helyreállították.

Az épület

Az átalakítás után a torony földszintjén kínzókamrát rendeztek be. Az ez alatt kialakított kazamatákban voltak a tulajdonképpeni cellák. A kétszint között nem volt lépcső: az embereket, tárgyakat a földszint padlatába vájt lyukon, kötélen engedték le, illetve húzták föl. A kazamaták alatt még egy második (alsó) börtönszintet is kiképeztek legalább egy cellával.

Az egykori cellák falai máig fennmaradt számos, főleg 16. századi rajz és felirat.

Híres foglyok

  • Egyes források[1] szerint egy ideig itt raboskodott Edward Kelley, II. Rudolf császár alkimistája — ha igen ez azután lehetett, hogy nem sikerült megszöknie Hněvín várából, mert amikor le akart mászni a falon, leesett és lábát törte. Ebben az esetben itt is halt bele sérüléseibe.
  • Filip Lang (von Langenfels), Mátyás császár kincstárnoka (1608–1609-ben, haláláig) és utóda, Kaspar Rudzky, akik sikkasztásaikról híresültek el.
  • Kateřina Bechyňová (von Lažan), aki 1534-ben 14 fiatal lányt gyilkolt meg. Tettéért halálra ítélték, de még az ítélet végrehajtása előtt meghalt a börtönben.
  • 1618-ban ide zárták a fehérhegyi vereség után elfogott cseh főnemeseket (27[1] vagy 24[2] főt). Néhány hónap múlva mindannyiukat kivégezték az Óvárosi téren.

Látogatása

Nem látogatható.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Prague.cz: White Tower with dark history at the Prague Castle
  2. ↑ Dr. Molnár József: Középkor (1492-1640) Tankönyvkiadó, Budapest (1980) 165-166. old.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bílá věž (Pražský hrad) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források