Faragho Gábor

Ma a Faragho Gábor-ről szeretnék beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagyon fontossá vált. A Faragho Gábor olyan téma, amely minden korosztálytól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, mivel egyetemes vonzereje van. A történelem során a Faragho Gábor tanulmányok, viták és viták tárgya volt, de jelentősége és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben a Faragho Gábor-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Remélem, hogy ez az elemzés hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb és mélyebb betekintést nyújtson a Faragho Gábor-be és annak világunkra gyakorolt ​​​​hatásaiba.

Faragho Gábor
Faragho Gábor
Faragho Gábor
Magyarország közellátási minisztere
Hivatali idő
1944. december 22. – 1945. július 21.
ElődJurcsek Béla
UtódRónai Sándor
Katonai pályafutása
Csatáimásodik világháború
Születési névFaragó Gábor
Született1890. február 16.[1]
Kecskemét
Elhunyt1953. december 22. (63 évesen)[1]
Kecskemét
Pártfüggetlen politikus
Foglalkozás
  • katonatiszt
  • politikus
IskoláiMagyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1910)[2]
Valláslatin rítusú katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragho Gábor témájú médiaállományokat.

Faragho Gábor (1927. december 31-ig Faragó,[3] 1927-től vitéz,[4] 1929-ig Faraghó) (Kecskemét, 1890. február 16. – Kecskemét, 1953. december 22.) magyar katonatiszt, vezérezredes, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő.[5]

Élete

Faragó István és Mészáros Mária fiaként született.[6] A gimnázium első négy osztályának elvégzése után a nagyváradi honvéd hadapródiskola, majd 1907–1910 között a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1910. augusztus 18-án avatták a 25. honvéd gyalogezred hadnagyává. Később átkerült a tüzérekhez.

Az első világháborúban ütegparancsnok, 1920–1921-ben hadi akadémiai hallgató volt. 1923–35 között különböző csapat-, illetve vezérkari tiszti beosztásokban szolgált. 1927. június 26-án vitézzé avatták. 1935. február 1. és 1938. március 17. között a 4. tüzérosztag parancsnoka volt, majd 1938. április 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium (HM) Elnöki B Katonai Attasé csoport parancsnoka lett. 1940. március 1-től a VKF 2. osztály (katonai hírszerzés) beosztásába került át.

1940. május 1. és 1941. augusztus 1. között katonai attasé volt Moszkvában, 1941. szeptember 1-jétől pedig a HM elnökségének lett a vezetője. 1942. augusztus 1-től tábornoki (vezérőrnagyi) rendfokozatot viselt, majd 1943. február 1-jével altábornaggyá léptették elő; közben, 1942. szeptember 15-ig a csendőrség felügyelője is volt. 1944. július 1. és október 16. között ismét a csendőrség, valamint a rendőrség felügyelőjeként teljesített szolgálatot.

1944. szeptember elsején vezérezredessé léptették elő, 28-án fegyverszüneti küldöttség élén Moszkvába indult; visszamenőlegesen ettől az időponttól lett vezérezredes. Október 11-én Magyarország nevében aláírta az előzetes fegyverszüneti egyezményt; többek között emiatt a nyilas hatalomátvétel után megfosztották rendfokozatától. Később, mint a moszkvai munkabizottság tagja, részt vett a kormányalakításról is folyó tárgyalásokon. 1944. december 22. és 1945. július 21. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány közellátásügyi minisztere volt, majd haláláig kitelepítettként élt Kecskemét környéki tanyáján.

Műve

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://generals.dk/general/Faragho/Gábor/Hungary.html
  2. ↑ Történelmi Tár adatbázis. (Hozzáférés: 2025. február 4.)
  3. ↑ A Belügyminisztérium 1927. évi 302243. sz. rendelete. MNL-OL 30792. mikrofilm 528. kép 1. karton
  4. ↑ Sorolási szám: 1933. Irattári szám: 1851.
  5. ↑ Fényképe
  6. ↑ familysearch.org Faragó Gábor keresztelési adatlapja

Források

További információk

  • Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. ISBN 963-05-8106-X  
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. – 1945. november 9. Főszerk. Vida István. Budapest, Magyar Országgyűlés, 1994
  • Péterné Fehér Mária – Szabó Tamás – Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938–1948. Budapest, Európa, 1997
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1987
  • Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és adattár. Budapest, Ister, 2001
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Hadtörténelmi Közlemények, 1984, 2:370
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-47. Budapest, 1976
  • Kiss András: Az antifasiszta m. katonai hagyományokról. Budapest, 1978
  • Simonffy András: Bizalmatlan tavasz (Látóhatár, 1979. 4. sz.)