Földkéreg
Ebben a cikkben a Földkéreg-et különböző nézőpontokból közelítjük meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a témáról vagy karakterről. A következő vonalak mentén feltárjuk jelentőségét a mai társadalomban, valamint hatását különböző területeken, mint például a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet. Ezen túlmenően elmélyülünk annak időbeli alakulásában, történelmi relevanciájában és a különböző összefüggésekben gyakorolt hatásában. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy a Földkéreg mélyebb és kritikusabb megértését biztosítsuk, hogy konstruktív és tájékozott gondolkodást ösztönözzünk erről a témáról vagy karakterről.
A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található Mohorovičić-felület (vagy Moho-felület) választja el. A Föld teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába.
A Moho-felület egy ásványi fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a földpátok és ennek megfelelően megjelenik a gabbró nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszemű megfelelője, a bazalt alkotja a kérget. Ezt az övet óceáni kéregnek nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve kontinentális kéreg, melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³.
A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000 °C-ot a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a litoszférát.
Eredete
A tudományos életben úgy tartják, hogy a Föld belső öveinek kialakulása mintegy 100 millió éves folyamat volt, mely a bolygó kialakulásakor, 4,6 milliárd évvel ezelőtt ment végbe. A kezdeti kéreg rendkívül vékony lehetett és valószínűleg sokkal intenzívebb lemeztektonikai mozgásoknak, illetve a becsapódó aszteroidák pusztító erejének volt kitéve.
Feltehetőleg a Föld mindig is rendelkezett egyfajta bazaltos felépítésű óceáni kéreggel, de bizonyítékok léteznek kontinentális kéreg jelenlétére is, mintegy 3,8-3,9 milliárd évvel ezelőttről. A legrégebbi kéregmaradvány 3,9 milliárd éves, a Narryer Gneisz Formáció Nyugat-Ausztráliában. Ugyanakkor a Kanadai-pajzs és a Fennoskandináv-pajzs egyes részei is ebből az időből származnak.
A földkéreg vegyi összetétele
| Oxid | Százalék |
|---|---|
| SiO2 | 59,71 |
| Al2O3 | 15,41 |
| CaO | 4,90 |
| MgO | 4,36 |
| Na2O | 3,55 |
| FeO | 3,52 |
| K2O | 2,80 |
| Fe2O3 | 2,63 |
| H2O | 1,52 |
| TiO2 | 0,60 |
| P2O5 | 0,22 |
| Összesen | 99,22 |
Források
- Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
- Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963-18-8928-9