Extensible Messaging and Presence Protocol

A mai világban a Extensible Messaging and Presence Protocol számos területen nagy jelentőséggel bír. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy technológiai szféráról, a Extensible Messaging and Presence Protocol a vita és az érdeklődés központi témájaként pozícionálta magát. Hatását megfigyelték az emberek mindennapi életében, valamint a társadalmak dinamikájában és a különböző iparágak fejlődésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Extensible Messaging and Presence Protocol jelentését és fontosságát napjainkban, valamint életünk különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Továbbá elemezzük, hogy a Extensible Messaging and Presence Protocol hogyan marad továbbra is referenciapont a mai világban, és hogyan fog tovább növekedni jelentősége a jövőben.

Hivatalos logó
Jabber logó

Extensible Messaging and Presence Protocol (XMPP), (régebbi nevén Jabber) az 1999-ben indult nyílt azonnali üzenetküldő protokoll és hálózat neve. Jabber protokollon az Extensible Messaging and Presence Protocol (XMPP)-t szoktuk érteni, jabber hálózaton pedig azon XMPP-kompatibilis szolgáltatók összességét, amelyek nyílt szövetségben vannak bármely jabber-szolgáltatással. Manapság már egyik sem hivatalos elnevezés.

Felépítés

A jabber az e-mail-hez hasonlóan hálózatszövetséget alkot. Ez azt jelenti, hogy az egyes tartományok (domainek) független szolgáltatókként üzemelnek, azaz a felhasználó@gmail.com és a másikfelhasználó@jabber.hu nem azonos szolgáltatót használnak, viszont amennyiben mindkét szolgáltató megbízik egymásban, a kapcsolat létrejön.

Ez magával vonja azt a látványos problémát, hogy a a legtöbb jabberszolgáltatóhoz nem lehet e-mail címmel regisztrálni, a jabber-cím pedig nem feltétlenül e-mail cím is egyben.[1] Ez ellen a szolgáltatók legtöbbször úgy védekeznek, hogy a jabber-cím egyben az e-mail cím is (pl. Google Talk), vagy e-mail továbbítást biztosítanak.

A protokoll kliens-szerver felépítésű. Mind a kliensek, mind a szerverek (nem feltétlenül teljes) listája megtalálható a http://xmpp.org/ weboldalon. A szerverek telepítésével egy domainnév tulajdonosa percek alatt indíthat saját szolgáltatást (a könnyű telepítés több ingyenes szerverfejlesztőnek is fő szempontja), de belső ("céges") jabber-szolgáltatás létrehozásához elég a belső hálózatra konfigurálni. A szervereket rendszerint össze lehet kapcsolni más felhasználókezelő (Kerberos/LDAP, levelezés, SQL-adatbázis, stb.) rendszerrel, ezáltal egyszerűbbé téve a migrálást.

Történet

A kezdetek

A Jabber projektet 1999 januárjában jelentette be Jeremie Miller a Slashdoton.[2]

A kezdeti cél egy kliens-szerver architektúra megépítése volt, XML alapokon. A hangsúly igen hamar a szerver és a protokoll felé ment, így a jabberd-hez egy nyílt protokollon keresztül több kliens is csatlakozhatott (pl. a muzeálisak közül Peter Millard WinJab szoftvere)

A szabványosítás

2001-ben[3] merült fel az igény, hogy a Jabber hivatalosan is szabvánnyá váljon. 2002-ben az IETF létrehozta a jabber munkacsoportot.[4]

Már a szabványosítás kezdetén problémát okozott, hogy a Jabber név felhasználási joga Jeremie Miller cégénél, a Jabber.com-nál van. Ezért aztán a szabványosítási folyamat végére XMPP néven publikálták 2004-ben.[5]

A protokollt két részszabványra bontották, az egyik a magprotokoll (RFC 3920: XMPP Core), amely az authentikálással és a valós idejű üzenettovábbítással foglalkozik egy szűkített XML-nyelven, illetve az "azonnali üzenetküldés és jelenlét"-protokoll (RFC 3921), amely az előző felett értelmezi az ICQ óta hagyományosnak mondható IM-viselkedést. Készült két további protokoll is (RFC 3922, RFC 3923) ezek azonban a későbbi visszaemlékezések alapján csak az IETF-en belüli akkori politikai viszonyok kielégítésére születtek, valójában nem alkalmazzák és nem hivatkoznak rájuk.

A Jabber Szoftver Alapítvány

A JSF-et 2001-ben alapították, azzal a céllal, hogy a jabberre épülő burjánzó open source és céges szoftverek közt koordinációs feladatokat végezzen. A közös megoldásokat egy a Java közösséghez hasonló folyamaton keresztül, a Jabber Extension Proposal (JEP)-on szabványosították.

2007 elején az alapítványt a fokozódó nyomás hatására hivatalosan is átnevezték XMPP Standards Foundation-nek, a JEP folyamatot pedig XEP (XMPP Extension Protocol)-folyamatnak keresztelték át.

A névnyomás

A Jabber név a Jabber Inc. tulajdona, sajnálatos politikai okokból következően.[6] a bejegyzett védjegyért fizetni kell.[7] Ez nagyon sok céges partnernek nem tetszik (a jabber, miután önálló, csak belső használatú szolgáltatásként üzemeltethető, az Enterprise Instant Messaging termékekkel (Lotus Sametime, Microsoft Live Communication Server) versenyzik), és már 2003-ban eldöntötték, hogy nevet kell változtatni,[8] ezért a szabványt már XMPP-ként publikálták.

A google nagyon erős nyomást helyezett a Jabber-közösségre többször is,[9][10] hogy a kifejezést ne alkalmazzák, és a Google hivatalos anyagai nem tartalmazzák a jabber kifejezést.[11] A legutóbbi felvetés szerint a Jabber neve legyen Talk, vagy Open Talk (a google jabber-megoldása a priori Google Talk néven indult, csakúgy, mint a Live Journal szolgáltatása), de a jabber közösségben nem aratott nagy tetszést az elképzelés.

Jabber Magyarországon

Számtalan jabber-kompatibilis klienst (pl. a Psi) lefordítottak magyarra.

Egy teljesen magyar fejlesztésű webes és Windowsra telepíthető változattal rendelkező szolgáltatás a Jabbear.hu, illetve a Jabbear.com. Mindkettő a szabványos XMPP protokollt használja és nagy előnyük, hogy úgynevezett átjárók segítségével képesek kommunikálni az MSN (Live)/Yahoo/ICQ partnerekkel. Így egy alkalmazáson belül lehet beszélgetni más-más szolgáltatást használó ismerőkkel.

A BME Villamosmérnöki Kar Schönherz Zoltán kollégiumban évek óta folyik a jabber-szolgáltatás bétatesztje.[12]

Az új freemail bétatesztjében egy, a GMail megoldásához meglehetősen hasonló jabber kliens volt berakva, ez azonban csak az oldalon belül működött, freemail felhasználók között, nem lehetett XMPP-kompatibilis kliensekkel rácsatlakozni és nem lehetett más szolgáltatók felhasználóit felvenni.[13]

Illetve más nagyobb magyar levelezőszolgáltatóknál is régóta folyik a kliensek fejlesztése, szolgáltatás meghívásos tesztelése.

Jegyzetek

  1. ↑ (Pontosabban: lehet e-mail címmel regisztrálni, ekkor az e-mail címben lévő @-ot lecseréli a \40 karakterszekvenciára, de ezt a régebbi kliensek, esetleg egyes egyszerűbb programok nem veszik jó néven, és hibásan, vagy egyáltalán nem működnek, az is előfordulhat, az ilyen kontaktoknak nem engednek üzenetet küldeni, vagy tőle fogadni.
  2. ↑ Slashdot | Open Real Time Messaging System
  3. ↑ Slashdot | Jabber As The Coming IM Standard?
  4. ↑ Out with AOL, in with Jabber - CNET News.com (angolul)
  5. ↑ Slashdot | IETF Publishes Jabber/XMPP RFCs
  6. ↑ Jabber Trademark Licensing Program
  7. ↑ Jabber Trademark Licensing Program
  8. ↑
  9. ↑ Open Talk / Open Chat. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  10. ↑ Re: s/JSF/XSF/g. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  11. ↑ https://www.google.com/talk/about.html - keress rá a jabber kifejezésre, nem fogod megtalálni.
  12. ↑ Official KSZK Homepage. . (Hozzáférés: 2013. november 7.)
  13. ↑ Adam Nemeth’s Blog » A freemail meg a jabber. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)