Erdőhátkarcsa
Ebben a cikkben a Erdőhátkarcsa témájában fogunk elmélyülni, mivel ez egy olyan szempont, amely az utóbbi időben nagyon aktuálissá vált. Különböző nézőpontokból a Erdőhátkarcsa hatással volt a társadalomra, és különböző területeken váltott ki vitákat. Éppen ezért elengedhetetlen a Erdőhátkarcsa következményeinek és következményeinek részletes vizsgálata, valamint a lehetséges megoldások vagy alternatívák elemzése. Ezen túlmenően a terület szakértőinek különböző véleményeivel foglalkozunk, akik olyan releváns szempontokat emelnek ki, amelyek segítenek jobban megérteni a Erdőhátkarcsa jelentőségét jelenlegi valóságunkban.
| Erdőhátkarcsa (Lesné Kračany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Erdőhátkarcsa (1899-ig Erdőhát-Damazér-Karcsa, szlovákul Lesné Kračany) Királyfiakarcsa településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. A Karcsák falucsoport része. 2001-ben Királyfiakarcsának 967 lakosából 872 magyar és 84 szlovák volt.
Fekvése
Dunaszerdahelytől 4 km-re nyugatra fekszik.
Története
A falut valószínűleg a 13. században alapították, első említése Erdewhatikarcha alakban 1358-ban történik. Nevét a területén ma is megtalálható Erdőháti erdőről kapta. Lakói nemesi kiváltságokkal rendelkeztek. 1352-ben említik egyik birtokosát, Erdőhátkarcsai András fia Pétert, aki királyi szolgálatban állt. A 15.-16. századi oklevelekben többször szerepelnek nemesei. A 17. század elején nagyobb részét a Derghi Somogyi család vásárolta meg, majd a 19. században a Bartal család a fő birtokosa. 1910-ben Damazérkarcsával együtt Erdőhátkarcsának 149, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1947-ben a falu csaknem teljes lakosságát Csehországba hurcolták, de később visszatérhettek.