Napjainkban a Erdélyi Emlékérem sok ember érdeklődésének témája lett szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár bármilyen más okból, a Erdélyi Emlékérem különböző korú, nemű és nemzetiségű egyének figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Erdélyi Emlékérem fontosságát, és megvitatjuk a mai relevanciáját. Az emberek jólétére gyakorolt hatásától a globális gazdaságban betöltött szerepéig a Erdélyi Emlékérem minden vonatkozását megvizsgáljuk, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Készülj fel, hogy elmerülj a Erdélyi Emlékérem lenyűgöző világában, és fedezz fel mindent, ami a jelentése mögött áll!
Erdélyi Emlékérem | |||
| |||
Adományozza Horthy korabeli Magyar Királyság | |||
Típus | érem | ||
Kaphatják | a hadműveletben részt vevők | ||
Indoklás | Észak Erdély visszacsatolásáért | ||
Jellemzői | anyaga: ón, átmérője: 36 milliméter[1] | ||
Statisztikák | |||
Alapítás dátuma | 1940. augusztus 30. | ||
Viselési sorrend | |||
Magasabb rangú kitüntetés | Tűzkereszt | ||
Azonos rangú kitüntetés | Felvidéki Emlékérem, Délvidéki Emlékérem | ||
| |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi Emlékérem témájú médiaállományokat. |
Az Erdélyi Emlékérem a második bécsi döntés alapján Magyarországhoz visszacsatolt észak-erdélyi területek visszavételében részt vevő honvédség és csendőrség személyi állománya részére alapított elismerés.
A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án délután 3 órakor született. A magyar kormány delegáltjai mindannyian erdélyi származásúak voltak, és a román kormány a döntőbíráskodást elfogadta. Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint – de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben – a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor. A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, Székelyfölddet is beleértve.[2]
A hadvezetés a megvalósított revíziós törekvésekkel párhuzamosan kitüntetéseket alapított és így kerültek időben adományozásra először a Felvidéki Emlékérem (1938), majd az Erdélyi és legvégül a Délvidéki Emlékérem (1941). A Szovjetunió megtámadása után, 1941 novemberében megalapításra kerül a Tűzkereszt, mely harctéri kitüntetés és a fegyveres frontszolgálatért, a haza védelmében szenvedett sebekért és rokkantságért adományozták. Az emlékérmeket azok kaphatták meg, akik a területek visszafoglalásával kapcsolatos mozgósítások során állomáshelyüket a birtokbavétellel kapcsolatos tevékenység érdekében elhagyták.[3]
A matt fémszínű szürke ón érem átmérője 36 milliméter. Az elölnézeti oldalán Hunyadi Mátyás arcképe látható, körülötte az „Erdélyi részek felszabadulásának emlékére 1940” felirat látható. A hátoldalon középen Erdély címere, közvetlenül körülötte a „Mátyás Király születése 500. évfordulóján" felirat olvasható. Az érem nagy körkörös feliratán szerepel a „Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó országlásának XX. évében” ajánlás. Az éremhez tartozó szalag 40 mm széles, háromszögletű, kék mellszalag.[1][3]
Viselni a mellkason a felső zubbonyzseb felett kitűzve vagy szalagsávon lehetett és sorrendjét tekintve megelőzték a más hadi érdemekért kapott kitüntetések. A kitüntetést úgy kellett feltűzni, hogy annak alsó része az a zsebtakaró felső szélét érintse, középvonala pedig a zsebtakaró középvonalával egybeessen. A viselési sorrendben az Erdélyi Emlékérmet megelőzte a Felvidéki Emlékérem és követte a Délvidéki Emlékérem. A kitüntetés magyar honvédség állományába tartozók általi viselését a jelenleg hatályos szabályozás nem engedi meg.[4][5][6]
Az elismerést a hadműveletekben részt vevő több ezer honvéd és csendőr kapta meg, az alábbi felsorolás a magyar nyelvű wikipédián önálló szócikkel rendelkező elismerteket tartalmazza: