A mai világban a Elvir Bolić a társadalom széles körét érdeklő releváns témává vált. Akár a gazdaságra, a politikára, a kultúrára vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Elvir Bolić olyan probléma, amely nem marad észrevétlen. Ahogy a világ fejlődik és fejlődik, a Elvir Bolić egyre relevánsabbá válik, és meg kell érteni az élet különböző területeire gyakorolt hatásait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Elvir Bolić-et és számos aspektusát, elemezve jelentőségét és befolyását a mai világban.
Elvir Bolić | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes név | Elvir Bolić | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1971. október 10. (53 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Zenica, Jugoszlávia | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | bosnyák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 185 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Testtömeg | 80 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | csatár | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Elvir Bolić témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elvir Bolić (Zenica, 1971. október 10. –) bosnyák válogatott labdarúgó, csatár.
Tizennyolc éven át tartó pályafutása nagy részét Törökországban töltötte, hét klub mezét viselte az országban, volt a Galatasaray és a Fenerbahçe játékosa is. Három évet is játszott Spanyolországban, a Rayo Vallecanoba is.
Tíz éven át volt válogatott, 51 válogatott mérkőzésen 22 gólt szerzett.
Jugoszláviában, Zenica városában született és a helyi Čelik Zenicában kezdte pályafutását. 1991 decemberében az 1990–1991-es bajnokcsapatok Európa-kupája győztese, a Crvena zvezda szerződtette. Egyetlen szezont töltött a belgrádi csapatnál, ahol a jugoszláv élvonal 1991–92-es, utolsó kiírásában tizenegy mérkőzésen két gólt szerzett.[1][2]
A következő év nyarán, miközben a jugoszláv válogatott franciaországi edzőtáborában tartózkodott, hírt kapott a boszniai háború kitöréséről és azonnal elhagyta a csapatot, tájékoztatva a vezetőséget, hogy szerződése felbontását kéri. A Crvena ezt tiszteletben tartva hozzájárult szerződése felbontásához. Bolić nem sokkal később a török Galatasarayhoz írt alá.[3]
A következő nyolc évet Törökországban töltötte, a Galatasarayjal és a Fenerbahçe csapatával is bajnoki címet nyert, de megfordult a Gaziantepspornál is. 1996. október 30-án a Fenerbahçe az ő góljával győzte le az Old Traffordon a Manchester Unitedet az 1996–97-es Bajnokok Ligája csoportkörében.[4]
2000-ben Spanyolországba, a Rayo Vallecano együtteséhez igazolt, ezt követően pedig három éven át játszott a spanyol élvonalban. Első évében 32 mérkőzésen nyolcszor volt eredményes, és hétszer eredményes volt a 2000–2001-es UEFA-kupa-sorozatban is. Az andorrai Constel·lació Esportiva ellen négyszer talált a hálóba a selejtezők során, a Rayo 10–0-ra nyerte a mérkőzést.[5]
2003-ban Bolić visszatért Törökországba, ahol az İstanbulspor játékosa lett.[6] Egy szezon elteltével Gençlerbirligihez,[7] majd a Malatyasporhoz igazolt, hogy aztán visszatérjen a fővárosi csapathoz. Utolsó klubcsapata a horvát HNK Rijeka volt, majd 2006 szeptemberében, 35 évesen bejelentette visszavonulását.
A független Bosznia-Hercegovina válogatottjában 1996-ban debütált Görögország ellen.[8] Összesen 51 válogatott találkozón szerepelt pályafutása során és 22 alkalommal volt eredményes címeres mezben, ezzel pedig visszavonulásakor az ország történetének harmadik legeredményesebb labdarúgója volt Edin Džeko és Zvjezdan Misimović után.[9]
Egyik legfontosabb válogatott gólját 2004. szeptember 8-án szerezte Spanyolország ellen, csapata azzal a találattal egyenlített sokkal esélyesebb ellenfelével szemben a 2006-os világbajnoki selejtezősorozatban.[10] Visszavonulását követően rövid ideig dolgozott a válogatott mellett Meho Kodro segédedzőjeként.[11]