EC-szám

A következő cikkben mélyebbre fogunk ásni a EC-szám-et, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai jelentőségét. Elemezzük, hogy a EC-szám hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait. Ezenkívül megvizsgáljuk a EC-szám-ről szóló szakértői véleményeket és a közvéleményt, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel megvilágítjuk a EC-szám-et, és mélyebben megérthetjük az olvasók fontosságát a mai világban.

Az EC-szám az enzimek osztályozására szolgáló rendszer, amely a katalizált reakció tulajdonságai alapján sorolja az enzimeket kategóriákba.[1]

Az EC-szám felépítése

Az első két betű, EC, az Enzyme Commission rövidítésből adódik. Ezt négy, egymástól pontokkal elválasztott szám követi, amely a besorolás hiarerchikus szintjeinek felel meg. A tripeptid aminopeptidáz "EC 3.4.11.4" kódjának a jelentése a következő:

  • EC 3 enzimek hidrolázok (olyan enzimek, amelyek vizet használnak a célmolekuláik szétbontásához)
  • EC 3.4 enzimek hidrolázok, amelyek peptidkötést bontanak el
  • EC 3.4.11 enzimek hidrolázok, amelyek az N-terminális aminosavat hasítják le egy polipeptid láncból
  • EC 3.4.11.4 enzimek hidrolázok, amelyek az N-terminális aminosavat hasítják le egy tripeptidből

A besorolás legfelső szintje

Az enzimosztályozás legfelső szintje[2]
Kód Osztály Katalizált reakció Kofaktor Tipikus reakció Példa
EC 1 Oxidoreduktázok Redoxireakció NAD+
NADP+
FAD
flavin-mononukleotid
α-liponsav 		AH + B → A + BH (redukció)
A + O → AO (oxidáció) 		dehidrogenázok
hidrogenázok
oxidázok
oxigenázok
hidroxilázok
EC 2 Transzferázok Funkciós csoport átvitele egyik vegyületről a másikra S-adenozil-methionin
biotin
cAMP
ATP
tiamin-pirofoszfát
tetrahidrofolsav 		AB + C → A + BC foszfotranszferázok
kinázok
aminotranszferázok
EC 3 Hidrolázok Hidrolízis nincs AB + H2O → AOH + BH észterázok
lipázok
foszfatázok
peptidázok
EC 4 Liázok Csoportok nem hidrolízises addíciója vagy eliminációja tiamin-pirofoszfát
piridoxál-foszfát 		RCOCOOH → RCOH + CO2 vagy → dekarboxilázok
aldolázok
szintázok
EC 5 Izomerázok Izomerizáció glükóz-1,6-biszfoszfát
kobalamin 		AB → BA racemázok
mutázok
EC 6 Ligázok Új kötés kialakítása ATP
NAD+ 		X + Y+ ATP → XY + ADP + Pi szintetázok
karboxilázok

Története

A rendszer kialakítása 1955-ben kezdődött meg, amikor az IUBMB harmadik Nemzetközi Biokémiai Kongresszusa létrehívta az Enzim Bizottságot és feladatául egy egységes enzim nómenklatúra kialakítását tűzte ki.

Az elő verziót 1961-ben publikálták és 712 enzimet tartalmazott.

Az érvényben levő 6. kiadás 1992-ben jelent meg és 3196 enzimet tartalmazott.

Az eredeti kiadás a mai napig 18 Kiegészítéssel bővült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Webb, Edwin C.. Enzyme nomenclature 1992: recommendations of the Nomenclature Committee of the International Union of Biochemistry and Molecular Biology on the nomenclature and classification of enzymes. San Diego: Published for the International Union of Biochemistry and Molecular Biology by Academic Press (1992). ISBN 0-12-227164-5 
  2. ↑ Moss, GP: Recommendations of the Nomenclature Committee of the International Union of Biochemistry and Molecular Biology on the Nomenclature and Classification of Enzymes by the Reactions they Catalyse. International Union of Biochemistry and Molecular Biology. (Hozzáférés: 2010. december 23.)