Kofaktor

A mai világban a Kofaktor nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A Kofaktor megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva. Hatása számos területre kiterjedt, a politikától és a társadalomtól a populáris kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben a Kofaktor-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak időbeli alakulását, a jelen világra gyakorolt ​​hatásait és a jövőbeli kilátásokat. A Kofaktor továbbra is folyamatosan fejlődő téma, és hatása soha nem szűnik meg meglepni azokat, akik elmélyülnek a komplexitásában.

A kofaktor olyan szerves molekula vagy fémion, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy enzim kifejtse a hatását. A kofaktor hozzákapcsolódik a hozzá tartozó, de nélküle funkcionálisan inaktív fehérjéhez, amelyet ezen állapotában apoenzimnek neveznek, ezzel létrejön az aktív enzim, a holoenzim.[1]

Osztályozás

A kofaktornak a következő fajtái vannak:[1]

Prosztetikus csoport Szerves molekula vagy fémion, amely kovalens vagy koordinatív kötéssel irreverzibilisen kapcsolódik az enzimhez, azaz disszociálni nem képes. Az enzim denaturálása nélkül nem távolítható el.
Koenzim Az enzimhez reverzibilisen kötődő, az enzim méretéhez képest kis szerves molekula, amely az enzim aktív részét képezi. Funkciós csoportot, hidrogént vagy elektront hordoz és visz át a szubsztrátra.
Fémion Az enzimhez kötődő fémion, amelynek hiányában az enzim nem működőképes. Az ilyen enzimet metalloenzimnek nevezik.

Források

  1. a b IUPAC. Compendium of Chemical Terminology, 2nd ed. (the "Gold Book"). Compiled by A. D. McNaught and A. Wilkinson. Blackwell Scientific Publications, Oxford (1997). XML on-line corrected version: http://goldbook.iupac.org (2006-) created by M. Nic, J. Jirat, B. Kosata; updates compiled by A. Jenkins. ISBN 0-9678550-9-8. doi:10.1351/goldbook.