Napjainkban a Dósa István a világ számos embere számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos területen betöltött fontossága miatt, a Dósa István emberek millióinak figyelmét ragadta meg. A Dósa István eredetétől jelenlegi fejlődéséig különböző területeken tanulmányozás és vita tárgya volt, és mindenféle véleményt és elemzést generált. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Dósa István különböző aspektusait és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, annak érdekében, hogy megértsük hatását és jelentését a modern társadalomban.
| Dósa István | |
| Született | 20. század |
Dósa István, hivatásos katona, a Magyar Honvédség nyugalmazott őrnagya. 2008. szeptember 14-éig a Magyar Gárda országos főkapitánya, majd 2009. augusztus 30-áig az Őrző Magyar Gárda Mozgalom országos főkapitánya.
Hivatásos katonai pályafutása 1985-ben Lentiben kezdődött, ekkor avatták hadnaggyá az ottani, azóta felszámolt gépesített lövészezrednél. Hadnagyként gépesített lövészszakaszt és -századot vezetett. 1987-ben került Szolnokra a felderítő zászlóaljhoz, ahol hadműveleti tisztként dolgozott. Ez ugyan adminisztratív beosztás volt, de közben továbbképezte magát, megtanult ejtőernyőzni, és megismerte a mélységi felderítés alapjait. 1988-ban megkapta a Haza Szolgálatáért érdemérmet.[1]
1992-ben kitört az első délszláv háború, ami nagy kihívás volt az akkori Honvédségnek. A beszivárgó kisszámú fegyveres csoportok ellen szerveztek három felderítő zászlóalj állományából egy-egy szakaszt, amiket fel kellett készíteni az ún. lövészharc alapjaira. Ezeket az egységeket készítette fel. Akkori munkáját azzal ismerték el, hogy soron kívül előléptették századossá. A szerzett tapasztalatok alapján még 1992 őszén megalakult az első légi mozgékonyságú század, amely akkor egyedülálló volt a maga nemében. Ennek lett a századparancsnoka. Nyolc évig állt a század élén.
1997-től lett volna alkalma békefenntartóként kimenni különféle missziókba, de azt akkor nem tartotta kihívásnak. 2000-ben hallgatója lett a Nemzetvédelmi Egyetemnek, amit 2002-ben végzett el katonai vezetői szakon. Ezt követően a Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokságra került, majd az átszervezések miatti 2003 végén őrnagyi rendfokozattal nyugállományba vonult.
2003–2005 között egy francia multinacionális áruházlánc óbudai bevásárlóközpontjának biztonsági szolgálatát irányította.
Saját bevallása szerint korábban nem politizált, ezt katonaként nem is tehette volna meg. A 2006. szeptemberi és az október 23-ai események láttán kezdte érdekelni a közélet, a parlamenti pártokat tehetetlennek minősítve. A változást egy alulról szervezett, autonóm szervezetként képzelte el. Így lett a Magyar Gárda országos főkapitánya Usztics Mátyást váltva. 2008. szeptember 14-én, mandátumának lejárta előtt mintegy másfél hónappal lemondott posztjáról, mert véleménye szerint a Jobbik és annak vezetői elárulták a Mozgalmat.[2] Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke viszont közleményében úgy értékelte, Dósa 12 hónapos megbízatásának lejártához érve a Gárda irányítására, egységben tartására, valamint a megalapításkor lefektetett eszmei iránymutatás követésére alkalmatlanná vált.[3]
2008. október 3-án a Magyar Gárda Egyesület tagjainak ösztönzésére a Mozgalom budapesti kapitánya kizárta az egyesület soraiból Dósa Istvánt, mert indoklása szerint többször megsértette a Mozgalom Szolgálati Szabályzatát.[4] A Dósa körüli anomáliák újabb fejezetét jelenti az a hangfelvétel ahol Németh Miklós Attila, a Magyar Gárda Mozgalomról könyvet író újságíró szájából elhangzik, hogy Dósa leváltását már 2007-2008 telén tervezte az Egyesület.
A Magyar Gárda Mozgalom létrehozásakor megfogalmazott alapelvekhez hű 11 megye kapitányai nem fogadták el a döntést, és 2008 szeptember 28-ai csóri értekezletükön újra főkapitánnyá választották Dósa Istvánt. A Magyar Gárda Egyesület Elnöke által ugyanerre az időpontra Budapesten összehívott értekezleten megjelent 6 szavazásra jogosult megyei kapitány Vona Gábor jelöltjét, Kiss Róbertet választotta vezetővé. Jelenleg a Gárda két szervezeti egységben, párhuzamosan működik. Ennek kézzelfogható jele, hogy 2008 októberében a Jobbikhoz kötődő rész a Hősök terén, míg a Dósa Istvánhoz kötődő rész – az úgynevezett "Őrző" szárny – Székesfehérváron tartotta avatási ünnepségét.
2009. április 19-én a német külképviselet kordonnal lezárt épülete előtt mintegy 200 ember előtt kijelentette: semmi nem igaz a holokausztból. Később felolvasták azt a petíciót, amelyet a nagykövetségnek címeztek, de senki nem vett át.[5]