Dél (napszak)
A modern világban a Dél (napszak) egyre fontosabbá vált. Akár személyes, szakmai, politikai vagy kulturális szinten, a Dél (napszak) olyan jelentőségre tett szert, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Dél (napszak)-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a mindennapi életünkre gyakorolt hatásától a társadalom egészére gyakorolt hatásig. Elemezzük a Dél (napszak) által kínált kihívásokat és lehetőségeket, valamint a lehetséges megoldásokat és stratégiákat ezek kezelésére. Ez a cikk multidiszciplináris megközelítéssel átfogó képet kíván nyújtani a Dél (napszak)-ről és a jelenkori világban betöltött szerepéről.
A dél az a napszak, amikor a Nap látszólagos égi mozgásának legmagasabb pontján van. A valódi nap fogalma a Nap két egymást követő delelése között eltelt időtartam. A dél a délelőtt és a délután közé esik. Magyar nyelven nincs külön köszönés erre a napszakra, ilyenkor Jó napot (kívánok)ot szokás mondani. Az egyik teljesértékű főétkezésnek az ebédnek az időpontja rendszerint erre a napszakra esik.
Események
Ilyenkor ebédel az emberek nagy része. Ekkor van a déli harangszó is, amely az egész keresztény világban a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa Cum hiis superioribus annis kezdetű bullájában, a déli harangszó elrendelésével hívta fel a hívek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a keresztes seregek győzelméért a muzulmánok hadserege felett.[2]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mittag című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ The astronomical basis of timekeeping, royalobservatorygreenwich.org
- ↑ Szűcs Jenő: Miért szól délben a harang?, tankonyvtar.hu
Források
- Az időmérés, csillagászati korrekciók, astro.u-szeged.hu
További információk
