Ebben a cikkben a Dugga lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a mai relevanciáig a Dugga végtelen vitákat és vitákat generált különböző területeken. Ennek mentén elmélyülünk eredetében, időbeli alakulásában és különböző területekre gyakorolt hatásában, széles és gazdagító perspektívát kínálva azok számára, akik ezt a témát mélyebben szeretnék megérteni. Csatlakozzon hozzánk ezen az izgalmas utazáson, és fedezze fel mindazt, amit a Dugga kínál.
Dugga | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Terület |
|
Világörökség-azonosító | 794 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dugga témájú médiaállományokat. |
Dugga (nyugati nyelvekben gyakran Dougga) egy berber, pun és római település volt Tunézia északi részén, a mai Téboursouk közelében. A jelenlegi régészeti lelőhely kb. 75 hektárt fed le.[1] Az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé, mint "a legjobb állapotban fennmaradt római kisváros Észak-Afrikában".[1]
A története leginkább a római hódítás után ismert, bár a római kor előtti emlékek, mint például a nekropolisz, a líbiai-pun mauzóleum és az ásatások során feltárt templomok tanúskodnak a város fontosságáról már a rómaiak érkezése előtt.
A római annektálása előtt több mint hat évszázadon át létezett, és valószínűleg a numidiai királyság első fővárosa volt.[1] A római uralom alatt virágzott, de a bizánci és az iszlám korszakban már hanyatlott.[1]
Az africai római provincia részeként a 3. században élte virágkorát.
Jól megőrzött műemlékei és gazdag numidiai - berber, pun, ókori római és bizánci öröksége kivételessé hellyé teszik. Több mint 17 évszázados történelemnek lehetünk itt tanúi.[1]
A helyszínen található leghíresebb műemlékek közé tartozik a mauzóleum, a Capitolium, a római színház, a fórum és a fürdő maradványa, valamint a Szaturnusz és a Juno Caelestis temploma.
Számos emlék árulkodik a város egykori mindennapjairól. A Küklopsz fürdő illemhelyén márványlapokból kialakított árnyékszék is fennmaradt. A feltárások több mint kétezer feliratot is napvilágra hoztak, nagyobb részüket mészkőbe, a többit márványba vésték. A líbiai, pun, a kétnyelvű, görög és latin felirat döntően hozzájárult az ősi líbiai nyelv megfejtéséhez.[1]