Dologösszesség
Ez a cikk a Dologösszesség témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést váltott ki. A Dologösszesség egy olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, mivel relevanciája és hatása különböző területeken van. Ezen a vonalon a Dologösszesség jelentőségét, valamint annak következményeit és lehetséges megoldásait alaposan megvizsgáljuk. Hasonlóképpen, különböző megközelítések és perspektívák kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy jobban megértse a Dologösszesség nagyságát és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását.
| Dologi jog A polgári jog sorozat része |
|---|
 |
| Dolgok |
| Tulajdonjog |
| Közös tulajdon |
| Tulajdonjog védelme |
| Korlátolt dologi jogok |
| Birtok |
A dologösszesség (latinul: universitas rerum) több különálló, de egy közös gyakorlati vagy gazdasági cél szolgálatára rendelt dolog összefoglalása, mely a forgalomban mint egység szerepel.
Római jog
A dologösszesség fogalmát már a római jog is ismerte, Pomponius szerint: "tria autem genera sunt corporum: (…), tertiu, quod ex distantibus constat, ut corpora plura non soluta, sed uni nomini subiecta veluti populus, legio, grex." (D. 41, 3, 30. pr) - "Háromfajta dolog van: (…), a harmadik, amelyik különálló dolgokból áll úgy, hogy azok nem egyenként, hanem egy név alatt szerepelnek, mint a nép, a hadsereg, a nyáj."
A dologösszesség mint forgalmi egység
Állhat egyfajtájú dolgokból (például nyáj, könyvtár, bélyeggyűjtemény), de különböző fajtájú dolgokból is (például présház és bor, bolt és árukészlet). A dologösszesség a mindennapi élet kereskedelmi-forgalmi viszonyai között jelentős: egyszerűbb ennek átruházása mint a benne szereplő dolgoké külön-külön (így például a végrendelkezés körében elegendő a dologösszességről mint egészről rendelkezni (étkészlet), nincs szükség a készletet alkotó egyes tárgyak külön felsorolására). Az egyes dolgok önállósága nem szűnik meg, ezek is lehetnek külön tulajdonjog tárgyai.