Ma a Dioxin olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megjelenésétől napjainkig a Dioxin vita, vita és elemzés tárgya volt számos kontextusban. A társadalomra, a politikára, a populáris kultúrára és a mindennapi életre gyakorolt hatása tagadhatatlan, jelentősége pedig az idő múlásával folyamatosan nő. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dioxin különböző oldalait, az évek során bekövetkezett fejlődését és a mai világra gyakorolt hatását. A kezdetektől a jelenlegi trendekig a Dioxin továbbra is minden korosztály és hátterű ember érdeklődési körébe tartozik.
Dioxin | |
![]() | |
IUPAC-név | 1,4 Dioxin |
Más nevek | p-dioxin |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 290-67-5 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C4H4O2 |
Moláris tömeg | 87,07 g/mol |
Megjelenés | színtelen folyadék |
Veszélyek | |
EU osztályozás | igen lobbanékony (F) mérgező (T) |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Dioxinnak nevezik azt a két szerves heterociklusos vegyületet, amelyek egymás izomerjei, nevük: 1,2-dioxin (vagy o-dioxin) és 1,4-dioxin (vagy p-dioxin). Szerkezeti képletüket a jobb oldali ábra mutatja. Mindkettő a heterociklusos vegyületek családjába tartozik.
Az orto izomer – az 1,2-dioxin – peroxid típusú szerkezete miatt igen instabil. CAS száma 289-87-2.
1,4-dioxint elő lehet állítani cikloaddícóval (Diels–Alder-reakció[1] alkalmazásával).
A dioxin szó vonatkozhat általánosságban mindazokra a szerves vegyületekre, amelyek molekuláinak szerkezetében a dioxinváz szerepel, vagyis a dioxin szerkezetében helyettesítő atomcsoportok is szerepelnek. Erre jó példa a dibenzo-p-dioxin, szerkezeti képlete alább.
Fontos megjegyzést érdemel, hogy a technikai és tudományos irodalom dioxinnak nevezi lazán és rövidítésképpen a dibenzo-p-dioxin klórozott származékait is, amelyeket igen nagy környezetszennyező szerepük miatt jelenleg a szakirodalom igen gyakran tárgyal. Ezekről részletesen a poliklór-dibenzodioxin cikk ír.