Diós-patak
Ebben a cikkben a Diós-patak lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű ember érdeklődését felkeltette. A Diós-patak eredetétől mai relevanciájáig kulcsszerepet játszott a társadalomban és a kultúrában. Az évek során vitákat váltott ki, szenvedélyeket gerjesztett és többféleképpen fejlődött. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Diós-patak-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a szakértői véleményektől a jelen jelenség által érintettek személyes tapasztalataiig. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljon a Diós-patak-ről, felkérve az olvasót, hogy gondolkodjon el, kérdőjelezze meg és értékelje összetettségét.
| Diós-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 500 m |
| Forrás | Mátra, Magyarország |
| Torkolat | Dolinka-patak, Szurdokpüspöki |
A Diós-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve nyugati irányban halad, majd Szurdokpüspökinél eléri a Dolinka-patakot.
A Diós-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.[1]
Élővilága
Flórája
A patak növényvilágát többek között az alábbi fajok alkotják: borzas zanót (Chamaecytisus hirsutus L. subsp. ciliatus), felálló iszalag (Clematis recta), erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium).[2]
Part menti település
Jegyzetek
- ↑ Zagyva Tervezési Alegység. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
