Dercsény

Ebben a cikkben a Dercsény témáját innovatív és olvasóink számára releváns szemszögből tárgyaljuk. Függetlenül attól, hogy a Dercsény személy, téma, dátum vagy más elem, döntő fontosságú annak megértése, hogy milyen hatással van a mai világra, és hogyan befolyásolja a társadalom különböző aspektusait. Egy mélyreható és részletes elemzésen keresztül feltárjuk a Dercsény számos aspektusát és a különféle területekre gyakorolt ​​hatásait. Célunk, hogy olvasóinknak teljes és naprakész ismereteket nyújtsunk a Dercsény-ről, hogy lépést tarthassanak a témával kapcsolatos legújabb fejleményekről és trendekről.

Dercsény (Dursztyn)
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
Járásnowy targi
Rangközség
Körzethívószám(+48)18
RendszámKNT
Népesség
Teljes népesség553 fő (2021. márc. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 25′, k. h. 20° 12′49.416667°N 20.200000°EKoordináták: é. sz. 49° 25′, k. h. 20° 12′49.416667°N 20.200000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dercsény témájú médiaállományokat.

Dercsény (1899-ben Durstin, lengyelül Dursztyn , szlovákul Durštín , németül Durchstein ) falu Lengyelországban, régebben a Nowy Sącz, ma a Kis-lengyelországi vajdaságban.

Fekvése

Szepesófalutól 10 km-re északnyugatra, a Branyiszkó vízválasztójának nyugati szegélyén fekszik.

Története

1317-ben említik először. A falu a 14. században már létezett, 1589-ben „Durchstain” néven szerepel abban az okiratban, melyben Olbracht Laski területét Horváth János magyar nemesnek adta el.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DURTSIN. Durchstein. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Urai Báró Palotsai, ’s Horvát Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Fridmannak szomszédságában, ’s ennek filiája, Ófalutól (Altendorf) más fél mértföldnyire, határja középszerű.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Durstin, Szepes v. tót falu, egy hegyes, sovány vidéken: 286 r. kath., 8 zsidó lak. F. u. b. Palocsai Horváth. Ut. p. Késmárk.”[3]

Lakói állattenyésztéssel foglalkoztak és 19. századi leírások szerint nagy nyomorban éltek. 1902-ben épületeit és legelőit szepesgyörkeiek vették meg. Keleti részén pásztortanyákat építettek. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

Ma is hatalmas nyájakat őriznek környékén.

Népessége

1910-ben 219 szlovák lakosa volt.

Manapság 450 lakosa van.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911092-0457159?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. február 17.)