Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dőry András hatását a modern társadalomra. A Dőry András évek óta érdeklődés és vita téma, hatása a mindennapi élet különböző területein megfigyelhető. Megjelenése óta a Dőry András felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a laikusok figyelmét, vitákat váltva ki a fontosságáról, következményeiről és lehetséges következményeiről. Ebben a cikkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy a Dőry András hogyan alakította ki azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz, és milyen perspektívák lehetnek a jövőjét illetően.
Dőry András | |
Született | Toponár[1] |
Elhunyt | 2013. szeptember 25. (82 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | ökölvívó |
Dőry András, Dőri (Répáspuszta, 1930. szeptember 28. – Ajka, 2013. szeptember 25.[2]) olimpiai ötödik helyezett ökölvívó, edző.
1930. szeptember 28-án a Toponárhoz tartozó Répáspusztán született. Édesanyját Szalay Irénnek hívták. 1950 és 1959 között a Kaposvári Dózsa ökölvívója volt. Váltósúlyban versenyzett. Háromszoros magyar bajnok. 1954-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon első helyezett lett. Részt vett az 1953-as varsói és az 1955-ös nyugat-berlini Európa-bajnokságon, de nem ért el helyezést. Az 1956-os melbourne-i olimpián ötödik helyezést ért el.
1957-től edzőként is tevékenykedett. A Kaposvári Dózsa, a Veszprémi Dózsa, majd az Ajkai Alumínium edzője volt.
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
|