Döbrentei-kódex
A mai világban a Döbrentei-kódex visszatérő témává vált, amely különböző érdeklődési területeket fed le. A politikától a technológiáig, a kultúráig és általában a társadalomig a Döbrentei-kódex emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Fontosságát és relevanciáját nem lehet alábecsülni, hatása a társadalom minden szintjén érezhető. Ebben a cikkben a Döbrentei-kódex különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az eredetétől az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig. Elemezzük időbeli alakulását, és megvizsgáljuk a jövőre vonatkozó következményeit.
A Döbrentei-kódex 262 levélből álló, vegyes tartalmú magyar nyelvű kézirat. Halábori Dobos Bertalan egri egyházmegyés pap másolta 1508-ban. Főbb részei 150 zsoltár himnuszokkal és canticumokkal, egy egész évet átfogó miselectionarium, az Énekek éneke és Jób könyvének néhány fejezete.
Nevét Döbrentei Gáborról kapta, aki a 19. században másoltatta a Magyar Tudományos Akadémia részére. A gyulafehérvári Batthyány Könyvtár tulajdona.[1]
Kritikai kiadás: Döbrentei-kódex 1508, közzéteszi, bevezetés, jegyzetek: ABAFFY Csilla, T. SZABÓ Csilla, Budapest, Argumentum Kiadó, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1995. (Régi Magyar Kódexek, 19.)
Jegyzetek
- ↑ Döbrentei-kódex. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2010. november 5.)
További információk
- a kézirat
- Döbrentei-kódex, Magyar Nyelvemlékek, nyelvemlekek.oszk.hu
- Az eredeti betűhű szöveg elérhető és kereshető az Ómagyar Korpuszban