Csonkharisnya
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Csonkharisnya témát, amely téma minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette. A történelemben betöltött jelentőségétől a mai relevanciájáig a Csonkharisnya kutatók, akadémikusok és rajongók érdeklődésének és kutatásának tárgya volt. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Csonkharisnya-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. Azzal a szándékkal, hogy teljes és részletes áttekintést nyújtson a Csonkharisnya-ről, ez a cikk annak számos aspektusába fog beleásni, széles és gazdagító perspektívát kínálva valódi jelentésének és hatókörének megértéséhez.
A csonkharisnya a végtag eltávolítása – amputáció – után a csonkolt végtagon viselt harisnya. Célja a csonk védelme, formálása, melegen tartása (különösen télen), a csonködéma megelőzése, a jobb illeszkedés biztosítása, illetve a fantomfájdalom csökkentése. Érzékeny csonkra speciális csonkharisnya való. A csonkformálás alatt akár nyolc-tíz csonkharisnyára is szükség lehet. A művégtagokat több éves szakmai gyakorlatot szerzett ortopéd-műszerészek készítik. Magyarországon ma nem képeznek ki embereket erre a szakmára. Régebben évente négy párat kaptak az érintettek, de ez megváltozott, ma már csak évi egy jár.
Kar és lábszár esetében egy kb. 20 cm-es – egyik végén zárt – cső. Combamputáltak esetében egy olyan harisnyanadrág, amelynek az egyik szárát „méretre” szabják. Sok esetben egy vastagabb vagy kompressziós harisnyanadrág is megfelel, ha az amputált láb felőli szárát méretre vágják. A protézissel együtt naponta tisztán kell tartani.
Források
- Csonkformálás Archiválva 2011. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja.
Alsóvégtag amputációk és az amputáltak rehabilitációja