A Csernuska témája az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A hosszú múltra visszatekintő és a társadalomban állandó relevanciával rendelkező Csernuska olyan téma, amely vitákat és reflexiókat váltott ki a különböző szektorokban. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a politikára és a kultúrára gyakorolt hatásig a Csernuska sokrétű témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben elmélyülünk a Csernuska különböző aspektusaiban, elemezve annak eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai világban.
Csernuska (Чернушка) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Föderációs alany | Permi határterület | ||
Járás | Csernuskai | ||
Irányítószám | 617830–617834 | ||
Körzethívószám | 34261 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 33 092 fő (2023)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+5 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Csernuska weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csernuska témájú médiaállományokat. |
Csernuska (oroszul: Чернушка) város Oroszország Permi határterületén, a Csernuskai járás székhelye.
Lakossága: 33 272 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
A Permi határterület déli részén, Permtől 230 km-re, Baskíria határa közelében, a Sztrezs és mellékfolyója, a Csernuska partján helyezkedik el. Vasútállomás a Kazany–Jekatyerinburgba vasúti fővonalon. A terület a Középső-Urál nyugati lejtőjéhez tartozik.
Csernuska falut 1854-ben alapították. A Kazany–Jekatyerinburg vasútvonal fektetésekor néhány kilométerrel odébb épült a vasútállomás, melyet 1919-ben nyitottak meg, és a mellette kialakult települést a faluról nevezték el. 1931-ben járási székhellyé, 1945-ben munkástelepüléssé, 1966-ban várossá nyilvánították.
Közelében, a várostól 15 km-re keletre az 1950-es években földgáz- és olajlelőhelyet tártak fel, kitermelése 1958-ban kezdődött meg. A városban olajipari cégek mellett építőipari és élelmiszeripari üzemek (húsipari, tejfeldolgozó kombinát) működnek.