Csepel-Csillagtelep
A mai világban a Csepel-Csillagtelep olyan téma, amely az elmúlt évtizedekben nagy aktualitást kapott. A társadalomra gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Csepel-Csillagtelep világszerte nagy vitákat váltott ki. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Csepel-Csillagtelep-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a jelenlegi helyzetéig, beleértve az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Ezenkívül feltárjuk a Csepel-Csillagtelep körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos jövőképet nyújtsunk a ma oly fontos témáról.
| Csepel-Csillagtelep | |
 | |
| Csepel, H7-es HÉV végállomás a kocsiszínnel | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest XXI. kerülete |
| Kerület | Budapest XXI. kerülete |
| Alapítás ideje | 1911 |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | Csepel város része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 18 527 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel-Csillagtelep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 24′ 45″, k. h. 19° 03′ 50″47.412500°N 19.063889°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 45″, k. h. 19° 03′ 50″47.412500°N 19.063889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csepel-Csillagtelep témájú médiaállományokat. | |
Csepel-Csillagtelep (2012 végéig Csillagtelep) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, Csepelen.
Fekvése
Határai északnyugatról indulva: a II. Rákóczi Ferenc útról letérve Akácfa utca, Radnóti Művelődési Ház mögött bevágva Nagykalapács utca, Szabadság utca délkelet felé a Jehova kongresszusi központig, Plútó utca, Krizantém utca, és a II. Rákóczi Ferenc úton visszatérve az Akácfa ltp.-hez.
Története
A terület benépesülése 1911-ben kezdődött el. Névadója dr. Csillag Sándor ügyvéd volt, aki a felparcellázást lebonyolította. Egészen az 1930-as évekig nem kapcsolódott közvetlenül a település központjához, amíg Csepel-Erdőalja beépítési folyamata ki nem pótolta a hézagot. Az Akácfa utcától délre fekvő területeken utcanévbokor-szerűen csillagászattal kapcsolatos nevekkel ellátott utcák sorakoznak. Itt a telepszerű beépítés első üteme 1955-1965 között tartott. (Itt kisebb alapterületű munkáslakások épültek jellemzően tégla és monoblokkos technológiák alkalmazásával.) A Nap utca panelházai 1983-1988 között készültek el a győri házgyár elemeiből. Az itteni kertvárosi rész építése párhuzamosan zajlott a lakótelep építésével. Tőle délebbre a szegedi házgyár elemeiből a paneles lakótelep (Rakéta utca, Krizantém utca) 1986-1990 között épült fel.[2][3][4][5]
Csillagtelepet 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Csillagtelep névre keresztelte át.[6]
Galéria
-
A frissen felépült lakótelep 1962-ben -
1968-ban -
Szintén 1968-ban
Jegyzetek
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Bolla Dezső, ifj. Petz Nándor - A lakótelepek kialakulása Csepelen (Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület / XXI. kerületi Hírhatár, 2017.04.13.)
- ↑ A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
- ↑ Dobó Géza - Melyik a legmenőbb városrész a Király sírjának a kerületében? (Index.hu, 2015.10.31.)
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
Források
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 40. o. ISBN 963 9469 06 8