Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csepel-Belváros-et és annak minden következményét. A társadalomra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Csepel-Belváros olyan téma, amely megérdemli az elemzést és a mélyreható megbeszélést. Ezen a vonalon felfedezhetjük a Csepel-Belváros-en létező különböző perspektívákat, valamint a probléma megoldásának lehetséges megoldásait vagy megközelítéseit. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy ha először hall a Csepel-Belváros-ről, ennek a cikknek a célja, hogy teljes és gazdagító képet adjon róla. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Csepel-Belváros lenyűgöző világában!
Csepel-Belváros | |
![]() | |
A Szent Imre tér, előtérben a Kisboldogasszony-templommal, háttérben (jobbra) a kerületi önkormányzat épületével | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest XXI. kerülete |
Kerület | Budapest XXI. kerülete |
Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
Korábbi rangja | Csepel település központja |
Népesség | |
Teljes népesség | 10 461 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
![]() |
Csepel-Belváros Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten.
Határai az Ady Endre út a II. Rákóczi Ferenc úttól, Táncsics Mihály utca, Szent István út és a II. Rákóczi Ferenc út az Ady Endre útig.
Nagyjából a városrész helyén épült újjá az 1838-as árvíz után az 1949. december 31-ig önálló Csepel település, amely azóta a kerület magját képezi.
A lakótelep több ütemben, 1965-1967, 1967-1973 és 1978-1982 között épült.[2][3]