Csecsemőevangélium

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: Főleg belső linkek kellenek

A gyermekségevangéliumok (vagy más néven csecsemőevangéliumok) nem kanonizált újszövetségi írások, amelyek Jézus születését és gyermekkorát beszélik el, néhol pedig Mária születését és gyermekkorát.

A leghíresebb írások ezek közül Tamás gyermekségevangéliuma, Máté gyermekségevangéliuma, Jakab protoevangéliuma és a Megváltó gyermekségének arab evangéliuma (amely Kaifás főpap könyvében található írás).

Datálásukat egyes írásoknak a Kr.u 70 utánra, van hogy a Kr.u 3-5 századra teszik. Az írások mind (már amelyik beszél a témáról) azt állítja, hogy az író egy történelmi személy, egy pap vagy Jézus egyik tanítványa. Ami az irat hitelesítését illeti egyes apokrif evangéliumok megjelölnek egy, vagy több olyan történelmi személyt, akik a Kr.u 70-150 időkben éltek, és a szóban forgó iratot leakarták fordíttatni, esetleg keresték vagy megtalálták.

Bibliai és más Keresztény vallástudós és teológus ellenzi ezeknek a könyveknek, - jellemzően a gyermekségevangéliumoknak - tartalmát és vitatják hitelességét. Általánosságban ún. Pszeudo írásnak nevezik az ilyenfajta nem kanonizált “késői” könyveket, jelezve a szerző ismeretlenségét és a tartalom hiteltelenségét.

Az egyik leghíresebb és legkedveltebb, Keresztényi körökben a legtöbbet idézett nem kanonizált evangélium, a Tamás gyermekségevangéliuma (amely nem összetévesztendő a Tamás evangéliumával, amely egy mondás evangélium). Az írás általánosságban, a mainstream vallástudósok véleménye alapján a közép-vég Kr.u 2. századra teszik. Ami oknál fogva hitelteleníti az írás eredetiségét miszerint a szerző Tamás apostol.

Az eltérő tartalmú nem kanonikus evangélium idejét a vallástudósok szintén a késői I.sz 2-4 századra datálják.

Viszont vannak olyan teológusok és Bibliakutatók akik a konszenzus során az írást inkább az I.sz 1. századot megelőző időkre datálják, akad aki szerint megelőzi a legkorábbi kanonikus evangéliumot, a Márk evangéliumát. Ezzel a Tamás evangéliuma feltehetőleg tartalmazza Jézus legkorábban lejegyzett szavait és tanításait.

J. Gijsel és R. Beyers (1997) kutatása szerint a Máté gyermekségevangéliuma kezdetleges formája a Kr.u 600 és 625 között keletkezett, végleges állapotát Kr.u 800-ban kapta. Ezenfelűl sok más Bibliakutató, vallástanulmányozó, régész az írást a Kr.u 600-800-ra datálják, megadva több szempontot, és több információt a kutatásaikról.

Ámde ne feledjük, a Péter apokalipszise a Kr.u 4. századig kanonizáltnak tekintették és olvasták Keresztény gyülekezetekben. A régi latin és szír Biblia fordítások a 2. század végén mindössze 22, vagy 23 könyvet tartalmaztak a mai 27-ből.

A Bibliai könyvek kanonizálását, a könyvek hitelességét, az írók eredetiségét és a teológiai fontosságbeli rendjeiket manapság jobb ha mindenki - egy elfogadható szintig - maga elemzi és dönti el, akárcsak a Szentírás tanulmányozását is. Nem minden Keresztény vallja ugyanazt a teológiai elmét, és nem minden vallásapologéta beszél igazat; a Szentiratok korai illetve késői felfedezésüket, megírásukat és elfogadásukat minden gyülekezet, szervezet és népcsoport más-más módon intézi.