Csallóközpósfa

Ebben a cikkben a Csallóközpósfa-et különböző szemszögekből elemezzük azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak mai relevanciájában és hatásában. A Csallóközpósfa-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozunk, feltárva a társadalomra, gazdaságra, politikára, kultúrára vagy bármely más érdeklődési területre gyakorolt ​​hatását. Ezen túlmenően a témával kapcsolatos különböző nézőpontok és szakértői vélemények, valamint releváns adatok kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük a témával kapcsolatos fontosságát és befolyásának mértékét. Hasonlóképpen, a Csallóközpósfa-hez kapcsolódó lehetséges kihívásokat és vitákat is megvitatjuk, megvizsgálva a lehetséges rövid és hosszú távú következményeket. Ezzel a cikkel egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott elképzelést szeretnénk nyújtani, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alapos ismereteket szerezzen a Csallóközpósfa-ről és annak mai relevanciájáról.

Csallóközpósfa (Pušov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csallóközpósfa (szlovákul Pušov vagy Póšfa) Gelle településrésze, 1940-ig önálló falu Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 10 km-re nyugatra fekszik.

Története

Vályi András szerint "PÓSFA. Magyar falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Egyház Gelléhez közel, mellynek filiája, határjának középszerű mivóltához képest, második osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint "Pósfa, vagy Pósfalva, magy. falu, Poson megyében, Egyház-Gelle filial., 156 kath. lak., jó szántóföldekkel, kevés réttel. F. u. gr. Pálffy csal. seniorátusa. Ut. p. Somorja." [2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 200, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

Gellének 2011-ben 432 lakosa volt.[3]

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Štatistický lexikón SR, 2011
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!