Ebben a cikkben a Csüan Hung-csan lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma kutatók, rajongók és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A kezdetektől napjainkig a Csüan Hung-csan döntő szerepet játszott a társadalom, a kultúra és a történelem különböző vonatkozásaiban. A következő néhány sorban ennek az izgalmas témának a teljesebb és mélyebb megértése érdekében elmélyülünk a hatásában, következményeiben és időbeli alakulásában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Csüan Hung-csan megismerésére.
Csüan Hung-csan ( ) | |
![]() | |
Született | 2007. március 28. (18 éves) Csancsiang ( ) |
Állampolgársága | kínai |
Foglalkozása | sportoló |
Műugró-pályafutása | |
Versenyszám | műugrás (10m) |
Klub | Guangdong Provincial Sports Team[1] |
Edző | Csen Hua-ming ( ) és Kuo Ji ( ) (2014–2018)[2] Ho Vej-ji ( ) (2018–2020)[1] |
Aktív évek | 2014 – |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csüan Hung-csan ( ) témájú médiaállományokat. | |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||
|
Csüan Hung-csan ( ) (Csancsiang ( ), 2007. március 28. –) olimpiai bajnok kínai műugró.[3]
2007-ben született a dél-kínai Kuangtung ( ) tartomány Csancsiang ( ) városában született, ahol hétévesen kezdett el a műugrással foglalkozni. 2018-ban lett tagja a kuangtungi műugró csapatnak, ahol három évet töltött, mielőtt 2020 végén bekerült volna a nemzeti válogatottba.[1]
2018-ban, a kuangtung ( )i tartományi műugró bajnokság háromszoros, majd 2019-ben ötszörös bajnoka lett egyéni toronyban. A 2020. október elején rendezett nemzeti bajnokságon a 10 méteres toronyugrás fináléjában aranyérmes lett, maga mögé utasítva több olimpikont is.[2]
2021-ben, 14 évesen felülmúlta az elvárásokat,[1] amikor Tokióban, a nyári olimpiai játékok női toronyugrásának döntőjében – mint a mezőny legfiatalabb műugrója, és egyben a kínai csapat legfiatalabb tagja – aranyérmes lett.[4] Óriási előnnyel végzett az élen (466,20 ponttal), a második helyezett – az ugyancsak kínai Csen Jü-hszi ( ) – előtt több mint 40, a harmadik – helyen végző ausztrál Melissa Wu – előtt pedig csaknem száz ponttal.[5] Elért eredményének köszönhetően 2008 óta negyedszer állhatott fel – ebben a számban – kínai versenyző a dobogó legfelső fokára,[4] és ő lett a második legfiatalabb kínai aranyérmes az olimpiai játékok történetében, miután Fu Ming-hszia ( ) 13 évesen végzett az első helyen Barcelonában, 1992-ben.[6]
A 2022-es budapesti úszó-világbajnokságról három éremmel távozott, két arannyal (szinkron torony,[7] csapat)[8] és egy ezüsttel (torony).[9]