Csörgő réce

A jelenlegi kontextusban a Csörgő réce olyan téma, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Csörgő réce jelentősége az idő múlásával egyre nyilvánvalóbbá vált, mivel hatása a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A társadalomra gyakorolt ​​befolyásától a szakmai téren való jelentőségéig a Csörgő réce számos területen kiemelkedő szerepet játszott. Ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk a Csörgő réce elemzésében, hogy jobban megértsük hatókörét és mai vonatkozásait. Ebben a cikkben a Csörgő réce különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, kitérve annak számos aspektusára és a különböző kontextusokra gyakorolt ​​hatására.

Csörgő réce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Úszórécék (Anatini)
Nem: Anas
Faj: A. crecca
Tudományos név
Anas crecca
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A csörgő réce elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely   szórványos
A csörgő réce elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csörgő réce témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgő réce témájú médiaállományokat és Csörgő réce témájú kategóriát.

A csörgő réce (Anas crecca) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő.

Alfajai

  • Anas crecca crecca Linnaeus, 1758 – ez az eurázsiai alfaj, Magyarországon rendszeres fészkelő.
  • Anas crecca nimia Friedmann, 1948 – ez az alfaj kizárólag a Csendes-óceán északi részén fekvő Aleut-szigeteken él.
  • zöldszárnyú réce (Anas crecca carolinensis) Gmelin, 1789 – Észak-Amerikában él, Magyarországon észlelték, de valószínűleg ember által behozott példányok. Egyes rendszerek Anas carolinensis néven önálló fajként sorolják be.

Megjelenése

Testhossza 34-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 58-64 centiméter, testtömege 200-450 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Jellegzetessége széles zöld szemsávja.

A hím
és a tojó

Életmódja

Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt.

Szaporodása

Sás- és fűszálakból, száraz nádlevelekből készült, mohával és pihetollakkal bélelt fészkét talajra építi. Fészekalja 8-10 tojásból áll, melyen 21-22 napig kotlik. A fiókák a kikelés után 23 nappal válnak önállóvá.

Tojásai

Rokon faja

Legközelebbi rokona a sárgacsőrű réce (Anas flavirostris).

Védettsége

Magyarországon 2012. október 1. óta védett.[2] természetvédelmi értéke:50.000Ft

Források

  1. ↑ A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok (magyar nyelven). © KVVM. . (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  2. ↑ Természeti Értékek Lencsvégen - Védetté nyilvánították a csörgő récét. http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.hu/, 2012. .

További információk