Csörgő-patak

Ebben a cikkben a Csörgő-patak-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. A történelem során a Csörgő-patak vita, kutatás és elemzés tárgya volt, fontossága és jelentősége miatt a mai társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Csörgő-patak alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, befolyásolva a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és a technológiát. Ebben a cikkben elmélyülünk a Csörgő-patak összetettségében, elemezzük különböző aspektusait és modern világunkra gyakorolt ​​hatását.

Csörgő-patak
A Csörgő-patak áradás idején
A Csörgő-patak áradás idején
Közigazgatás
OrszágokMagyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint750 m
ForrásMátra, Magyarország
TorkolatKövecses-patak, Mátrakeresztes
A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgő-patak témájú médiaállományokat.

A Csörgő-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 750 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északnyugati-nyugati irányban halad, majd Mátrakeresztesnél eléri a Kövecses-patakot.[1] A patak három kisebb vízfolyás összefolyásából keletkezik. A három vízfolyás a következő: Hutahelyi-patak, Nárád-patak és a Gedeon-patak.[2]

A Csörgő-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.[3] Itt alakították ki a Csörgő-völgy Erdőretervátumot.[4]

Élővilága

Flórája

A patak növényvilágát többek között az alábbi fajok alkotják: berki szellőrózsa (Anemone nemorosa), pannon madárbirs (Cotoneaster matrensis), szálkás tarackbúza (Elymus caninus), kétlevelű árnyékvirág (Maianthemum bifolium), karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum), sugárkankalin (Primula elatior), gyapjas boglárka (Ranunculus lanuginosus), déli berkenye (Sorbus graeca), szirti gyöngyvessző (Spiraea media).[5][6]

Part menti település

Jegyzetek

  1. ↑ A fakanálfalutól a Csörgő-szurdokig (magyar nyelven). MTSZ, 2019. október 29. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  2. ↑ Természeti értékek. matrainfo.hu. . (Hozzáférés: 2015. április 12.)
  3. ↑ Zagyva Tervezési Alegység. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  4. ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 3/2000. (III. 24.) KöM rendelet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  5. ↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  6. ↑ Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 26.)