Concó-patak
A mai világban a Concó-patak nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. A társadalomra gyakorolt hatásától a politikai és gazdasági relevanciájáig a Concó-patak sikerült felkelteni a szakértők és a rajongók figyelmét. Akár a populáris kultúrára gyakorolt befolyása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Concó-patak vitát váltott ki, amelyben minden korosztálytól és hátterű egyén aktívan részt vesz. Ahogy a Concó-patak folyamatosan fejlődik és új árnyalatokat vesz fel, még nyilvánvalóbbá válik annak szükségessége, hogy teljes összetettségében megértsük. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Concó-patak különböző aspektusait és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását.
| Concó-patak | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 49 km |
| Forrásszint | 290 m |
| Vízgyűjtő terület | 498 km² |
| Forrás | Ácsteszér, Bakony, Magyarország |
| Torkolat | Duna, Ács |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Concó-patak témájú médiaállományokat. | |
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom vármegyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát.
A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-ér, a Battyáni-ér és a Pulai-árok Kisbér után, az Ürgemajori-csatorna, a Csépi-ér és a Szendi-ér Nagyigmándnál, valamint a Székes-patak Ácsnál.
A Concó-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.[1]
A patak a Vértes északnyugati, illetve a Bakony északi részének felszíni vizeit gyűjti össze.
Part menti települések
Jegyzetek
- ↑ Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
