Compact Muon Solenoid
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Compact Muon Solenoid milyen hatást gyakorol a modern társadalomra, és hogyan alakította életünket olyan módon, ahogyan korábban elképzelni sem tudtuk. Megérkezése óta a Compact Muon Solenoid vita és vita tárgya, egyformán izgalmat és aggodalmat keltve. Az évek során a Compact Muon Solenoid hatalmas erőnek bizonyult, amely megváltoztatta interakciónk, kommunikációnk és a minket körülvevő világhoz való viszonyulásunkat. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Compact Muon Solenoid hogyan befolyásolta mindennapi életünk különböző aspektusait, az információfogyasztástól a másokhoz való viszonyunkig. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra, hogy felfedezze a Compact Muon Solenoid hatását, és azt, hogy hogyan fogja továbbra is alakítani jövőnket.
| Nagy Hadronütköztető |
|---|
 |
| Az LHC kísérletei |
| AZ LHC előgyorsítói |
|
A Compact Muon Solenoid (CMS) a CERN (svájci központú európai részecskefizikai intézet) nagy hadronütköztető gyűrű (LHC) két nagyobb detektorának egyike. Az LHC franciaországi területére Cessy-be esik. A teljes detektor hengeres alakú, 21 méter hosszú, 16 méter átmérőjű és nagyjából 12500 tonna tömegű, több vasat tartalmaz, mint az Eiffel-torony. 2003-ban 36 ország 160 intézete és 2008 tudósa illetve mérnöke vett részt a detektor építésében, köztük magyarok is.
Célok
A kísérlet legfőbb céljai:
- A fizika TeV-es energiájú részének vizsgálata
- A Higgs-bozon felfedezése
- A szuperszimmetria létezésének bizonyítása
- Nehézion-ütközések vizsgálata
Neve
A neve a következő dolgokra utal:[1]
- kompakt, mivel a detektor (főként a belső részei) kis méretben lett összesűrítve
- a müonok pályájának megfigyelésére van kihegyezve, azok észleléséhez szükség van erre a nagy acéltömegre, hiszen elég kicsi az energialeadásuk az anyagban a hadronokhoz, elektronhoz és a fotonhoz képest
- a szolenoid az elektromágnes alakjára vonatkozik. Több más detektorral, például az ATLAS-kísérlet detektorával szemben nem toroid alakú (mint az autógumi-belső), hanem az áram egy henger palástja mentén folyik körbe-körbe, ahogy a transzformátor tekercseiben is. Így nagyobb mágneses tér hozható létre.
A detektor részei és működése
A fenti képen látható a teljes detektor felépítése a középső henger alakú hordó (barrel) résszel és a lezáró résszel. A mellékelt képen - a CMS egy szeletén - látható a detektor működése, azaz, hogy az egyes részecsketípusokat hogyan ismeri fel. Jól látható, hogy a töltött részecskék pályája görbül a mágneses tér miatt. Az is látszik, hogy kívül a mágneses tér iránya ellenkező, mint bent. Belülről kifelé a következő detektorrétegekkel találkozunk:
- szilícium nyomjelző (Silicon Tracker): a töltött részecskék nyomát detektálja az ütközési ponthoz (vertex) közel nagy pontossággal
- kaloriméterek: a részecskék energiáját mérik, a mért összenergiából következtetni lehet az eltűnt energiára, amelyet például a nagyon gyengén kölcsönható neutrínók vittek magukkal. (A Forward Calorimeter a felső ábrán arra utal, hogy az a lezáró részben található, a nyalábhoz képest kis szögben haladó részecskéket észleli. – azaz nem oldalirányban mér, mint a legtöbb detektor, hanem előre)
- elektromágneses kaloriméter (Electromagnetic Calorimeter): az elektronok és a fotonok energiáját méri
- hadron kaloriméter (Hadron Calorimeter): a hadronok energiáját méri
- müonkamrák (Muon Chambers): a müonok észlelésére szolgálnak, az elnyelésükhöz szükség van a nagy mennyiségű vasra (piros)
A kalorimétereken kívül található a szupravezető szolenoid elektromágnes (Superconducting Solenoid), ami a mágneses teret hozza létre. Ez 13 méter hosszú és 6 méter átmérőjű 2168 menetes hűtött nióbium-titán szupravezető tekercse 4 tesla mágneses tér előállítására alkalmas, amelyhez 20 kiloamper áram szükséges.[2]
Magyar részvétel
A CMS-detektorhoz kétféle magyar hozzájárulás is történt. Az KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézete (RMKI) az egészen előreszórt részecskék észlelésére szolgáló Very Forward kaloriméter megépítésében segédkezett a munka valamennyi fázisában: ehhez, például, több tonnás acélhasábok lyukaiba kellett több méteres kvarcszálakat dugdosni. A Debreceni Egyetem kutatói készítették elő és szerelik fel a müonkamrák pozicionáló rendszerét, amihez az L3 nevű LEP-kísérletben szerzett tapasztalataikat hasznosították: a hat méteres kamrák szálainak helyzetét, a részecskepályák megfelelő rekonstrukciója végett, tizedmilliméteres pontossággal kell meghatározni.[3]
Jegyzetek
- ↑ CMS - Gyakran ismételt kérdések Archiválva 2006. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol)
- ↑ http://cdsweb.cern.ch/record/922757?ln=en[halott link] CERN-LHCC-2006-001 ; CMS-TDR-008-1; CMS physics : Technical Design Report, v.1 : Detector performance and software
- ↑ Horváth Dezső: Szuperszimmetrikus részecskék keresése a CERN-ben, Magyar Tudomány, 2006/5 550. o.
További információk
- Molnár József, Fenyvesi András: (Magyar) Fejlesztések a CMS müondetektorainak helyzetérzékelő rendszeréhez Fizikai Szemle 2004/2. 47. o.
- A magyar részevétel a CMS-ben[halott link] (angol)
