A mai világban a Cirkumpoláris sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a szakmai téren betöltött jelentősége miatt, a Cirkumpoláris széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Ha többet tud meg a Cirkumpoláris-ről, az nemcsak tudásunk bővítésének egyik módja, hanem a körülöttünk lévő világ jobb megértése is. Ebben a cikkben a Cirkumpoláris-hez kapcsolódó különféle szempontokat elemezzük, elemezve annak eredetét, időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a téma által elénk tárt jövőbeli perspektívákat.
A cirkumpoláris csillag olyan csillag, ami a Föld egy adott pontján sohasem nyugszik le, azaz sohasem kerül a horizont alá. Emiatt a cirkumpoláris objektumok az adott földrajzi helyről az év minden napján egész éjszaka láthatóak, sőt ha a Nap fénye nem nyomná el őket, nappal is végig megfigyelhetőek lennének. Cirkumpolaritásról beszélhetünk csillagképek vagy aszterizmusok esetében is. Az ellenkező égi félgömb ugyanilyen deklinációjú csillagai ugyanarról a földrajzi szélességről soha nem láthatók, azaz mindig a horizont alatt vannak.
Magyarországon a legjellegzetesebb cirkumpoláris alakzatok közé tartozik a Göncölszekér, a Cassiopeia és a Sarkcsillag. Az Északi-sarkon a Nap a tavaszitól az őszi nap-éj egyenlőségig cirkumpoláris csillagok háttere előtt halad, ez okozza a fél évig tartó nappalt és az éjféli nap jelenséget. Ősztől tavaszig a Déli-sarkon tapasztalható ugyanez.