Circoviridae

A mai világban a Circoviridae számos területen érdekes és fontos témává vált. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy kulturális szinten, a Circoviridae felkeltette azoknak a figyelmét, akik szeretnék jobban megérteni ezt a jelenséget, vagy megtalálni a módját annak hatékony hasznosításának. Ebben a cikkben a Circoviridae-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a globális vonatkozásaiig. Elemezzük, hogy a Circoviridae hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat, és hogyan befolyásolta az egyének és szervezetek döntéshozatalát. Ezenkívül megvizsgáljuk a Circoviridae-hez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeli trendeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtsunk erről a jelenleg aktuális témáról.

Circoviridae
Vírusbesorolás
Csoport: II. csoport
ssDNS vírusok
Család: Circoviridae
genus

Gyrovirus
Circovirus

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Circoviridae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Circoviridae témájú kategóriát.

A Circoviridae a vírusok egyik családja, az ide tartozó fajok a cirkovírusok, amelyek madarakat és emlősöket fertőznek.

Taxonómia

A családba két nemzetség tartozik:

  • Gyrovirus - 1 faj (csirke anémiavírus)
  • Circovírus - 11 faj (többségük madarakat - galambokat, kacsákat, kanárikat - fertőz, egy faj pedig sertéseket)

Jellemzők

A cirkovírusok a legkisebb állati vírusok, genomjuk mindössze 1800-3800 bázisból áll. Lipidburokkal nem rendelkeznek, 17-24 nanométer átmérőjű kapszidjuk ikozaéder alakú. Az ikozaédert 12 pentamer (vagyis összesen 60 fehérjemolekula) alkotja. A pentamerek lehetnek laposak (pl. sertés cirkovírus) vagy trombitaformán kiemelkedőek a kapszid felszínéről (csirke anémiavírus). Genomjuk cirkuláris egyszálú DNS. Mindössze két génjük van, az egyik a kapszidproteint (Cap), a másik a DNS-másoló enzimet (Rep) kódolja. A génekről alternatív splicinggal különböző fehérjék készülhetnek.

Miután bejutott a sejtbe, a vírusgenom a sejtmagba kerül, ahol kétszálú DNS-sé egészítődik ki, majd mRNS-ek készülnek róla. A fertőzés a sejt pusztulásával jár.

Betegségek

Egy kivételével (sertés cirkovírus 1) valamennyi ismert cirkovírus patogén, a fertőzést immunszupresszió és a makrofágtermelő szövetek pusztulása kíséri. A csirke anémiavírus a fiatal állatokat támadja, a csontvelőben és a tímuszban lévő éretlen fehérvérsejtekben szaporodik. Az immunrendszer sérülése miatt más fertőzések is könnyen megbetegíthetik az állatot. Cirkovírus okozza a papagájok és kakaduk egyik leggyakoribb betegségét, a csőr-toll szindrómát is. A betegség csőr-, karom- és tolldeformitásokkal, letargiával és súlyos vérszegénységgel jár. Az emlősöknél a sertések elválasztás utáni multiszisztémás leromlás szindrómájáért (PWMS) felelős a sertés cirkovírus 2; az érintett 60-80 napos malacoknál az elhullás 40%-os is lehet.

Kapcsolódó szócikkek

Források