Bütyköshangyaformák

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bütyköshangyaformák témáját, elemezve annak eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai relevanciáját. A Bütyköshangyaformák már évek óta érdekelt, és jelentősége az idők során változott. Történelmi kutatások és jelenlegi elemzések kombinációján keresztül megvizsgáljuk, hogy a Bütyköshangyaformák hogyan befolyásolta az élet különböző területeit, és mennyire releváns ma is. Ezenkívül foglalkozunk a Bütyköshangyaformák körül létező különféle nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújtsunk a témában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és felfedező útra a Bütyköshangyaformák-ről!

Bütyköshangyaformák
Közönséges bütyköshangya (Myrmica rubra)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea)
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Bütyköshangyaformák (Myrmicinae)
Lepeletier, 1835
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bütyköshangyaformák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bütyköshangyaformák témájú kategóriát.

Vörös karcsúhangya (Aphaenogaster subterranea)
A vöröshangyafélék és a bütyköshangyafélék dolgozóinak fő testtájai (angol jelkulccsal)

A bütyköshangyaformák (Myrmicinae) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjának egyik alcsaládja hat nemzetség közel kétszáz nemével.

Származásuk, elterjedésük

Magyarországon 17 nem 60 faja él (Csathó et al.):

A legközönségesebb közülük a nyugati gyepihangya (Tetramorium caespitum), amely nemcsak erdőn-mezőn található meg, de gyakran a lakásokba is betelepül (Brehm).

Megjelenésük, felépítésük

A legtöbb faj fullánkja fejlett. Nevüket onnan kapták, hogy potrohnyelüket két bütyök formájú potrohszelvény alkotja. Ez a testalkat segíti a szúrást (a fullánk használatát). Az ilyen potrohú fajokat gyakran „kétbütykös” hangyáknak nevezi. A fullánk és a méregmirigy nélkül, „hagyományos értelemben” vett potrohuk viszonylag kicsi, ezért viszonylag karcsúak (Tartally). Fejükön a két homlokléc egymástól eltávolodott. Szemük többnyire jól fejlett (Brehm).

Életmódjuk, élőhelyük

Lárváik nem szőnek kokont a bábozódáshoz (Tartally).

Jegyzetek

  1. ↑ Gallé László: A nemzeti park hangyái. In: Kárpáti László – Josef Fally (szerk.): Fertô–Hanság – Neusiedler See–SeewinkelNemzeti Park. Monografikus tanulmányok a Fertô és a Hanság vidékérôl. pp. 165–170.

Források