A mai világban a Bükk-álrezgőgomba olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt hatásától a politikai szférában való relevanciájáig a Bükk-álrezgőgomba példátlan érdeklődést váltott ki. Az évszázados történelmi háttérrel a Bükk-álrezgőgomba fejlődött, és alkalmazkodott a modern társadalom változó dinamikájához. Ez a cikk a Bükk-álrezgőgomba számos aspektusát igyekszik feltárni, eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjon erről a témáról és annak fontosságáról a mai világban.
Bükk-álrezgőgomba | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Ascotremella faginea (Peck) Seaver 1930 | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bükk-álrezgőgomba témájú médiaállományokat és Bükk-álrezgőgomba témájú kategóriát. |
A bükk-álrezgőgomba (Ascotremella faginea) a Helotiaceae családba tartozó, Európában honos, bükkfák korhadó törzsén, ágain élő, nem ehető gombafaj.
A bükk-álrezgőgomba termőteste 2-7 cm széles, alakja nagyjából ovális vagy szabálytalan, felszíne agyvelőszerűen tekervényes. Fiatalon világos vörösbarna színű, később vörösbarna, halvány kávébarna, idősen gesztenyebarna, sötétbarna. Az aljzathoz csak egy ponton kapcsolódik. Kiszáradva összezsugorodik és megkeményedik. A nagyobb, idősebb példányok állati ürülékre hasonlíthatnak.
A termőréteg a termőtest felszínén található.
Húsa zselés, kocsonyás állagú, de viszonylag kemény; színe barnás. Szaga és íze nem jellegzetes. .
Spórapora színtelen, fehéres. Spórája megnyúlt elliptikus, felületén finom hosszanti lécekkel és belsejében 2 olajcseppel, mérete 8,5-10 x 4-4,5 µm. A tömlő (aszkusz) nyolcspórás, a parafízisek fonalszerűek.
A sárgás mirigygomba hasonlíthat hozzá.
Európában honos. Magyarországon ritka.
Lombos fák (szinte kizárólag bükk) elhalt, korhadó ágain él. Augusztustól októberig terem.
Nem ehető.