Budapesti Híradó

Ez a cikk a Budapesti Híradó témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Budapesti Híradó releváns téma a mai társadalomban, mivel a mindennapi élet számos területére hatással van. A történelem során a Budapesti Híradó elemzések és elmélkedések tárgya volt, ellentmondó véleményeket keltett, és sokféle reakciót váltott ki. Ebben az értelemben kulcsfontosságú a Budapesti Híradó alapos elemzése, hogy megértsük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, és feltárjuk a lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket a probléma kezelésére. Annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító látásmódot adjon, ez a cikk a Budapesti Híradó-hez kapcsolódó különféle szempontokat és érveket fog összegyűjteni, azzal a céllal, hogy átfogó és reflektív pillantást nyújtson erre a kérdésre.

Budapesti Híradó
Adatok
Típusnapilap
Nyelvmagyar

A Budapesti Híradó a konzervatív párt legerősebb vezérlapja volt 1844 és 1848 között.

Története

Dessewffy Emil gróf indította meg 1844. július 2-án. Szenvey József szerkesztette 1848 március 15-ig. Ekkor Vida Károly vette át a szerkesztést a lap megszűnéséig, 1848. július 15-ig. Összesen 888 száma jelent meg, a márciusi napokig hetenként négyszer kis ívrét alakban háromszor hasábozva, azután hetenként hatszor. Ebben a hírlapban jelent meg az első tárca 1845. január 5-től Jósika Miklós «Akarat és hajlam» című regényével; 1846-ban pedig már «Irodalom és tudomány» címmel állandó tárcarovata volt a lapnak.

Források

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar irodalmi lexikon I. A–K ; 1963.

További információk