A mai világban a Budapest Fejlesztési Központ egyre nagyobb érdeklődés témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár az akadémiai területen betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Budapest Fejlesztési Központ állandó vita és elmélkedés témájaként pozícionálta magát. A Budapest Fejlesztési Központ eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt, akik megpróbálták megfejteni sokrétű oldalát, és megérteni az emberiség fejlődésében betöltött jelentőségét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Budapest Fejlesztési Központ milyen különböző nézőpontokból közelíthető meg, és elemezzük relevanciáját a mai világban.
A BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. a budapesti és agglomerációs kormányzati fejlesztéseket koordináló szervezet. A negyedik Orbán-kormány hozta létre 2020 elején a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja átalakításával, a közép-magyarországi régiót érintő, nemzetbiztonsági okokból kiemeltnek minősített projektek megvalósításának könnyítése céljából, a főváros és az agglomerációs településekkel történő szakmai egyeztetés és párbeszéd elkerülésére.[1] Vezérigazgatója létrehozásától kezdve 2022.05.25-ig[2] Vitézy Dávid korábbi BKK-vezérigazgató.[3]
Projektek
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A BFK 2022 áprilisában folyamatban lévő projektjei:[4]
- Vasúti fejlesztések:
- A Nyugati pályaudvar és környéke rehabilitációja, a vonatfogadó vágányok föld alá helyezése (felkészülendő a Nyugati pályaudvar – Kelenföld vasúti alagútra)[5]
- Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia – célja, hogy 2040-re az agglomerációból ingázók 30%-a helyett 60%-a közösségi közlekedéssel (elsősorban az elővárosi vonatokkal és HÉV-ekkel) közlekedjen[6]
- A Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal fejlesztése (villamosítás, második vágány részleges kiépítése, szintbeli vasúti átkelők kiváltása, sebességemelés) az óránként 1 helyett 2, Gyáltól Budapestig óránként 4 vonatindítás lehetővé tételéhez[7]
- A Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal fejlesztése (második vágány részleges kiépítése, sebességemelés) az óránként 2, Őrbottyántól Budapestig óránként 4 vonatindítás kapacitásigényeinek fedezésére[8]
- A déli körvasút (Kelenföld–Ferencváros szakasz) kapacitásbővítése harmadik és részben negyedik vágány építésével, továbbá három új megállóhely (Nádorkert, Közvágóhíd, Népliget) építése az átszállási kapcsolatok javítása és a vasút városon belüli szerepének növelése érdekében[9]
- A Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Kelenföld–Törökbálint szakaszának kapacitásbővítése harmadik és negyedik vágány építésével[10]
- A Budapest–Hatvan-vasútvonal Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget szakaszának fejlesztése[11]
- P+R és B+R parkolók építése elővárosi vasútvonalak mentén (3250 új P+R- és 2200 új B+R-hely az 1, 30, 40a, 70, 80a, 100, 120a és 150 számú vasútvonalak 48 állomásán és megállóhelyén)[12]
- Új megállóhelyek kialakítása Budapesten belül (Nádorkert, Közvágóhíd, Népliget; Közlekedési Múzeum; Pestújhely, Rákosszentmihály, Egyenes utcai lakótelep (Rákosfalva); Albertfalva a Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonalon; valamint további, 2022. áprilisi állapot szerint nem teljesen konkretizált megállók Észak- és Kelet-Pesten)[13]
- Új utascentrum a Keleti pályaudvaron[14]
- A Nyugati pályaudvar és Kelenföld vasútállomás összekötése vasúti alagúttal, a Déli pályaudvar kiváltása a Széll Kálmán térnél épülő föld alatti megállóval[15]
- HÉV-fejlesztések:
Jegyzetek
- ↑ https://ketfarkukutya.mkkp.party/2023/12/11/deli-korvasut-tervek-bavs-lazar-janos/
- ↑ TIM: Országos hatáskörű közlekedésszervezőként megalakult a Nemzeti Közlekedési Központ (magyar nyelven). https://kormany.hu, 2022. május 27. (Hozzáférés: 2023. január 13.)
- ↑ Létrejött a Budapest Fejlesztési Központ. Építészfórum / MTI, 2020. január 21. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Fejlesztések. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ A Nyugati pályaudvar és környezetének újjászületése. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonal. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Déli Körvasút. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Kelenföld–Törökbálint vasúti szakasz vágánybővítése. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget vasúti szakasz. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Nagyszámú P+R parkoló és kerékpártároló telepítése az agglomerációban. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Új vasúti megállók Budapesten. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Utascentrum a Keleti pályaudvaron. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Vasúti alagút Kelenföld és a Nyugati között. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ H5-ös szentendrei hév. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ H6-os ráckevei hév. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ H7-es csepeli hév. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ H8-as gödöllői és H9-es csömöri hév metróvá fejlesztése. BFK Budapest Fejlesztési Központ. . (Hozzáférés: 2022. április 7.)