Borbély Jolán

Miért olyan fontos manapság a Borbély Jolán? A Borbély Jolán emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, vitákat és vitákat generálva minden területen. Megjelenése óta a Borbély Jolán elemzések és viták tárgya számos területen, a tudománytól és a technológiától a politikáig és a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Borbély Jolán milyen hatással volt a mai társadalomra, és hogyan alakította jelenléte gondolkodásunkat és cselekvésünket. Ezenkívül megvizsgáljuk a Borbély Jolán relevanciáját egy folyamatosan változó világban, és azt, hogy hatása hogyan marad továbbra is észrevehető a mindennapi életünkben.

Borbély Jolán
Született1928. május 21.
Hajdúszoboszló
Elhunyt2018. március 21. (89 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMartin György
Foglalkozásaetnográfus, pedagógus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1947–1956)
KitüntetéseiÉletfa-díj (1990)
Aranykoszorú-díj (2000)
Bessenyei György-díj (2008)
Prima díj (2011)
A Wikimédia Commons tartalmaz Borbély Jolán témájú médiaállományokat.

Borbély Jolán (Hajdúszoboszló, 1928. május 21. – Budapest, 2018. március 21.[1][2]) magyar etnográfus, pedagógus.

Élete

Hajdúszoboszlón, paraszti környezetben született ikertestvérével. A négy elemi osztály elvégzése után 1938-tól Debrecenben a Református Dóczi Leánygimnáziumba került, ahol 1946-ban érettségizett. 1947-1956 között az ELTE BTK magyar-muzeológia-néprajz szakos hallgatója volt.[2]

1955 óta a Népművelési Intézet néptánckutatójaként tánccsoportok, falusi együttesek, tanfolyamok vezetésével foglalkozott. 1956 után 14 évig tanított. 1972-től ismét a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa lett. A Népművészeti Egyesületek Szövetségének alelnökeként is tevékenykedett, illetve a Kresz Mária Alapítvány kuratóriumának elnöke is volt.

Kutatási területe a hazai délszláv népcsoport folklórja (Egy horvát tánctípus magyar kapcsolatai. Tánctud. Tan. 1961–1962.); (Lakócsa táncai. Sokszínű hagyományunkból. I, 1973) és egyéb magyarországi és erdélyi néptáncok és magyarországi cigánytáncok filmezése, fotózása a férjével, dr. Martin Györggyel folytatott gyűjtőutakon. Később fő kutatási és oktatási területe a magyar kézművesség néhány ága: szövés, hímzés, csipkeverés,stb.

Fia Éri Péter, a Muzsikás együttes tagja

Művei

  • Martin György: A mezőségi sűrű legényes; tánclejegyez. Lányi Ágoston, Martin György, kieg. Pálfy Gyula, sajtó alá rend. Borbély Jolán; Néművelési Intézet Néptáncosok Szakmai Háza, Bp., 1986
  • Élő népművészet. X. Országos Népművészeti Kiállítás. Budapest, Néprajzi Múzeum, 1992. május 22–augusztus 30.; szerk. Borbély Jolán; Magyar Művelődési Intézet, Bp., 1993
  • Élő népművészet. XI. Országos Népművészeti Kiállítás. Budapest, Néprajzi Múzeum, 1994. október 14–1995. január 9.; szerk. Borbély Jolán; Magyar Művelődési Intézet Népművészeti Osztálya, Bp., 1995

Filmjei

  • Mundruc, 1998 (szakértő), Tinka, 1999 (szakértő)

Jegyzetek

  1. ↑ Elhunyt Borbély Jolán néprajzkutató. folkradio.hu, 2018. március 21. . (Hozzáférés: 2018. március 22.) (magyarul)
  2. ↑ a b Elhunyt Borbély Jolán. Hagyományok Háza, 2018. március 21. . (Hozzáférés: 2018. március 22.) (magyarul)

Források

Külső hivatkozások