Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Boophis quasiboehmei lenyűgöző világát. Az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig részletesen megvizsgálunk minden olyan releváns szempontot, amely hozzájárult a Boophis quasiboehmei fontosságának és relevanciájának meghatározásához. Átfogó elemzésen keresztül igyekszünk megérteni a népszerűsége mögött meghúzódó okokat és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezenkívül megvizsgáljuk a Boophis quasiboehmei különböző perspektíváit, és azt, hogy az hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző területeit. Készüljön fel a felfedezés és a Boophis quasiboehmei megismerésének útjára.
Boophis quasiboehmei | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Boophis quasiboehmei Vences, Köhler, Glaw, Crottini & Glaw, 2010 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Boophis quasiboehmei témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Boophis quasiboehmei témájú kategóriát. |
A Boophis quasiboehmei a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj. Nevét a Boophis boehmei fajra való morfológiai és hangképzési hasonlósága miatt kapta.[1]
A faj Madagaszkár endemikus faja. A Ranomafana Nemzeti Parkban fedezték fel 966 m-es tengerszint feletti magasságban. Az Andohahela Nemzeti Parkban is megtalálható. Természetes élőhelye 750–1020 m magasság közötti elsődleges valamint lepusztult esőerdők.
Közepes méretű békafaj. A hímek hossza 26,7–30,8 mm.[1]
Ez a faj viszonylag nagy területen előfordul, és meglehetősen toleránsnak tűnik élőhelye fokozatos pusztulásával szemben, azonban élőhelyét számos veszély fenyegeti. Élőhelyének mérete csökkenő tendenciát mutat a mezőgazdasági tevékenység, a fakitermelés, a faszéngyártás, az eukaliptusz invazív terjedése, az állattenyésztés, a rendszeres égetés, a szarvasmarha-legelők, az emberi települések bővülése és a növekvő bányászat hatása miatt. Ezek a fenyegetések már mindkét nemzeti park határain belülre is átterjedtek.