A mai világban a Bolgár–román határ soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, akár a kultúrára gyakorolt hatása, akár a gazdasági szférában betöltött jelentősége miatt, a Bolgár–román határ-nek sikerült felkelteni a szakértők és a rajongók figyelmét és érdeklődését. Ebben a cikkben átfogóan elemezzük a Bolgár–román határ-hez kapcsolódó összes aspektust, feltárva annak eredetét, fejlődését és következményeit. Továbbá részletesen megvizsgáljuk a jelenlegi kontextusban betöltött szerepét, valamint a globális színtéren való jelenlétéből fakadó lehetséges jövőbeli előrejelzéseket. Hasonlóképpen kitérünk a Bolgár–román határ körüli különböző nézőpontokra és véleményekre is, azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljes és árnyalt áttekintést nyújtsunk erről a ma annyira aktuális témáról.
A bolgár–román határ összesen 631,9 kilométeren határolja Bulgáriát és Romániát; ebből 470 kilométer a Duna vonala, 139,1 kilométer szárazföldi és 22,2 kilométer tengeri határ.[1]
A határvonalat egy nemzetközi bizottság állapította meg 1878-ban a két ország függetlenné válását követően. A határ szárazföldi részét négyszer módosították:
↑Lungimea frontierelor României. In Anuarul Statistic al României 2020. Coord. Tudorel Andrei. Bucureşti: Institutul Naţional de Statistică. 2021.
↑The Treaty of Bucharest, August 10, 1913. In Frank Anderson – Amos Shartle Hershey: Handbook for the Diplomatic History of Europe, Asia, and Africa 1870-1914. Washington, DC: National Board for Historical Service, Government Printing Office. 1918.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Frontière entre la Bulgarie et la Roumanie című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Földrajzportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap