A mai világban a Duna híd továbbra is érdeklődés és vita téma. Idővel a társadalom alapvető elemévé vált, és a mindennapi élet számos területére hatással volt. Akár személyes, akár politikai, tudományos vagy kulturális szinten, a Duna híd jelentős nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is vitákat és ellentmondásos véleményeket generál. Ebben a cikkben alaposan tanulmányozzuk a Duna híd hatását különböző kontextusokban, valamint az általa jelentett előrelépéseket és kihívásokat a jövőre nézve.
Duna híd | |
![]() | |
Elhelyezkedése | |
Áthidalt akadály | Duna |
Névadó | Duna |
Funkció | közúti és vasúti híd |
Anyag | acél |
Legnagyobb támaszköz | 160 m |
Szabad nyílás magassága | 24 m |
Nyílások száma | 37 |
Teljes hosszúsága | 2224 m |
Építés kezdete | 1952 |
Átadás ideje | 1954. június 20. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Duna híd témájú médiaállományokat. |
A Duna híd (korábbi nevén: Barátság híd[1][2]) egy 2223 méter hosszú közúti–vasúti híd a Duna felett Románia és Bulgária határán, Gyurgyevó és Rusze között. A Vidin–Calafat híd 2013-as elkészültéig az egyetlen híd volt a Dunán a két ország között.[2]
A hidat szovjet tervezőintézet tervezte V. N. Andrejev vezetésével, és szovjet vállalat építette. Az acélszerkezet egyes részeit más „baráti” országokban gyártották. 1952-ben kezdték építeni és 1954-re lett kész.[2]
A rendszerváltás után átnevezték Duna hídra.[1]
Alsó szintjén kétvágányú vasút, a felső szinten 7,0 m széles közúti pálya vezet kétoldali járdával. A mederhíd 13, a két ártéri híd 12–12 (így összesen 37) nyílású. Legnagyobb nyílása 160 m. A 38 alépítmény közül 18 keszonra, 20 vasbeton cölöpökre épült.
A mederhíd rácsos acélszerkezetekből áll, a 33 m-es ártéri nyílásokat gerinclemezes szerkezetek hidalják át. A középső, 86 m-es nyílásban egymástól független közúti és vasúti szerkezetet alakítottak ki: a vasúti híd a közútira van felfüggesztve, és az alá felemelhető, így 24 m-es szabad hajózási magasság érhető el.[2]