Bohózat (opera)

A mai világban a Bohózat (opera) olyan téma, amely egyre nagyobb érdeklődést vált ki a lakosság széles körében. A Bohózat (opera) megjelenése óta ellentmondó véleményeket és vitákat generált a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Az idő múlásával ez a téma egyre fontosabbá vált, és a mindennapi élet különböző aspektusait és a tudás különböző területeinek fejlődését befolyásolja. Éppen ezért elengedhetetlen a Bohózat (opera)-hez kapcsolódó különböző szempontok mélyreható elemzése, hogy megértsük a hatókörét és az egyénekre, közösségekre és általában a világra gyakorolt ​​​​hatásait. Ebben a cikkben a Bohózat (opera) különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk a Bohózat (opera) mai fontosságáról.

A zenés bohózat a 18. század utolsó és a 19. század első három évtizedében elsősorban Velence és Nápoly, kisebb mértékben Olaszország többi részén elterjedt operaműfaj.

Általában egyfelvonásos vígopera volt, néha balett mellett játszották. Szerkezetileg hasonlít a játékos, kétfelvonásos drámához (amiből vélhetően származik), osztva a koncertek felépítését, de rövidebb recitatívókkal. A szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkező kis színházaknak szánták, a kórusok szinte teljes hiánya és a jelenetek szűkös változása jellemezte (néha a színpadkép ugyanaz marad az előadás teljes időtartama alatt). Gyors tempó, „természetes” karakter és mérsékelt cselekmény is jellemzője volt. Néhány bohózatot a francia stílus befolyásolt, például a comédie mêlée d'ariettes.

A bohózat a tizennyolcadik század kilencvenes éveinek elején kezdett megjelenni, és csúcsát 1800 körül érte el. A legnagyobb sikere Velencében volt, ahol főként a San Moisè Színházban farsang idején adták elő. Ebben a városban alig több mint húsz év alatt 106 librettót zenésítettek meg, néhányat többször különböző zeneszerzők, az összesen 191 olaszországi produkcióból.

A fő librettisták, akik hozzájárultak ehhez az operaműfajhoz, Giuseppe Maria Foppa és Gaetano Rossi voltak, míg a zeneszerzők közül kiemelkednek Giuseppe Farinelli, Pietro Generali, Simon Mayr, Giuseppe Mosca, Gioachino Rossini, Gaetano Donizetti és Vittorio Trento.

Példák a bohózatra

  • A szerelem finomságai, avagy A bohózat nincs kész, de próbálják Gennaro Astarita (Velence, 1773)
  • A négyféle ördög, Gennaro Astarita (Nápoly, 1785)
  • A levél intrikája Simon Mayr Giuseppe Maria Foppa librettójára (Velence, 1797)
  • A megváltozott nők Marcos António Portugal, Giuseppe Maria Foppa librettójára (Velence, 1797)
  • Milyen eredeti! Simon Mayr, Gaetano Rossi librettójával (Velence, 1798)
  • Zeneakadémia Simon Mayr, Gaetano Rossi librettójával (Velence, 1799)
  • Teresa és Claudio Giuseppe Farinelli, Gaetano Rossi librettójára (Velence, 1801)
  • Pamela Giuseppe Farinelli, Gaetano Rossi librettójából (Velence, 1802)
  • Pamela nem házas, Pietro Generali és Gaetano Rossi librettójára (Velence, 1804)
  • Házastársi szerelem Simon Mayr, Gaetano Rossi librettójával (Padova, 1805)
  • A házassági kötelezvény Rossini, Gaetano Rossi librettójából (Velence, 1810)
  • A három férj Giuseppe Mosca, Gaetano Rossi librettójával (Velence, 1811)
  • Szerencsés tévedés Rossini, Giuseppe Maria Foppa librettójával (Velence, 1812)
  • A selyemlétra Gioachino Rossini zenéje Giuseppe Maria Foppa librettójára (Velence, 1812)
  • Az alkalom szüli a tolvajt szerzője Gioachino Rossini, Luigi Prividali librettójával (Velence, 1812)
  • Bruschino úr, Rossini Giuseppe Maria Foppa librettójára komponálta (Velence, 1813)
  • Adina Gioachino Rossini, Gherardo Bevilacqua Aldobrandini librettójával (Lisszabon, 1826)
  • Éljen a mama! Donizetti (Nápoly, 1827)
  • A csengő Donizetti saját librettójára (Nápoly, 1836)

Egyéb projektek

További információkat találhatsz Bohózat (opera) témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Farsa (genere operistico) című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.