Bethlen Pál-kastély
A mai világban a Bethlen Pál-kastély olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. Akár tudományos, akár szakmai vagy személyes területen, a Bethlen Pál-kastély aktuális és aktuális témává vált. A Bethlen Pál-kastély eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig sokféle véleményt és nézőpontot generált. Ebben a cikkben a Bethlen Pál-kastély-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, a történelmi hátterétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megvitatjuk azokat a következményeket és kihívásokat, amelyeket a Bethlen Pál-kastély jelent különböző kontextusokban, valamint a lehetséges megoldásokat és megközelítéseket ezek kezelésére. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a Bethlen Pál-kastély lenyűgöző világában!
| Bethlen Pál-kastély | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Település | |
| LMI-kód | BN-II-m-B-01615 |
| Elhelyezkedése | |
 Bethlen Pál-kastély
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 47° 10′ 48″, k. h. 24° 10′ 31″47.180131°N 24.175176°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 48″, k. h. 24° 10′ 31″47.180131°N 24.175176°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen Pál-kastély témájú médiaállományokat. | |
A Bethlen Pál-kastély az erdélyi Bethlen település egy épülete.
Bethlen települést 1305 előtt alapították. Körülbelül 1543-ban vár épült a településen. Ezt 1570-ben reneszánsz stílusúra alakították át, majd királyi parancsra 1712 környékén lerombolták. Bethlen Pál kastélyának építési körülményei ismeretlenek, valószínűleg egy korábbi kastély átépíttetésével készült. A kastélyt a 20. század elején kőfal vette körül.
Az 1900-as években a kastély egyes részei könyvtárként, művelődési házként szolgáltak. 1945-ben államosították, ma polgármesteri hivatal működik benne.
Az épület kétszintes, tengelye észak–dél irányban húzódik. A földszinti részt egy nagy előadóterem és három kisebb terem alkotja. Az emeleten a helyiségek elrendezése hasonlít a földszintéhez. A kastély mögött egykor park állt, mára ennek fáit eltávolították.
Források
- Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem…” Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Csíkszereda: Gutenberg kiadó, 2012.
- http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=352
- https://kepeslapok.wordpress.com/2013/05/01/bethlen/
- Lista monumentelor istorice: Județul Bistrița-Năsăud. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Válogatott irodalom
- Kádár József (szerk.): Szolnok-Doboka vármegye Monográphiája II. Dés, 1900. 153–194.
- Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. Budapest, 1927. 556–557.
- Szabó Attila: Bethlen építészeti műemlékei. Szakdolgozat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán. Művészettörténet Tanszék. Kolozsvár, 2001. (Kézirat)
- Erdélyi kastélyok, felmérési dokumentáció. Kolozsvár, 1994. (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtára, Budapest)
- Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon. A historizmus kora. Budapest, 2007. 283.
- Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) II. Korunk, 20. évf. 4. sz. (2009. április)