Ebben a cikkben mindent elmondunk, amit a Berlini Műszaki Egyetem-ről tudnia kell. Az eredetétől a mai relevanciáig, a különböző alkalmazásokon és a különböző területekre gyakorolt hatásokon keresztül. Megtudhatja, hogyan fejlődött a Berlini Műszaki Egyetem az idők során, és hogyan befolyásolta életünk különböző területeit. A témával kapcsolatos szakértők véleményét, valamint releváns adatokat és statisztikákat is bemutatunk, amelyek segítenek megérteni a Berlini Műszaki Egyetem jelentőségét a mai világban. Ne hagyja ki ezt a teljes elemzést a Berlini Műszaki Egyetem oldalon!
Berlini Műszaki Egyetem | |
![]() | |
![]() | |
Alapítva | 1946. április 9. |
Hely | Németország,
|
Típus |
|
Tanulólétszám | 34 842 (2024. január) |
Rektor | Geraldine Rauch (2022. április 1. – ) |
Tagság |
|
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Berlini Műszaki Egyetem weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini Műszaki Egyetem témájú médiaállományokat. |
A Berlini Műszaki Egyetem (Technische Universität Berlin, TU Berlin) más néven Berlin–Charlottenburg Egyetem Németország második legnagyobb műszaki egyeteme.[1] 1879 és 1946 között Berlini Műszaki Főiskola (Technischen Hochschule zu Berlin) volt.
A bioszorpciós eljáráshoz szükséges biotikus fázis vizsgálata és a biomassza szaporítása a Berlini Műszaki Egyetemen folyik.[2]
Wigner Jenő Nobel-díjas fizikusról elnevezett épületen emléktáblája is van. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a BME és a TU Berlin két közös Nobel-díjas volt diákkal büszkélkedhet: Gábor Dénessel és Wigner Jenővel.