Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Belvízi hajózás jelenségét és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. Megjelenése óta a Belvízi hajózás vitákat, ellentmondásos véleményeket váltott ki, és mély érdeklődést váltott ki különböző területeken. Az évek során a Belvízi hajózás fejlődött és új dimenziókat öltött, nemcsak a minket körülvevő világgal való interakciót befolyásolva, hanem a valóságról alkotott képünket is. Részletes elemzéssel foglalkozunk a Belvízi hajózás különböző aspektusaival, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
A belvízi hajózást Európában több mint 30 000 km hajózható folyó és csatorna teszi lehetővé . Vízi úton elérhető Európa minden fontos iparterülete és több száz városa. Ezeket a területeket fejlett teherhajózási hálózat köti össze és egyes területeken a személyforgalom elsősorban a turista forgalom is jelentős.
Európa folyami teher forgalmának súlypontja: Hollandia, Belgium, Luxembourg, Franciaország, Németország és Ausztria. Ennek a területnek legfontosabb folyói a Duna és a Rajna, de csatornák és kisebb folyók kiterjedt teherszállító rendszerek fenntartását teszik lehetővé.
Más Uniós tagállamok területein is találhatók kevésbé jelentős vízi úthálózatok (Anglia, Lengyelország, Olaszország) azonban a vízen történő szállítási kapacitások kihasználtsága nagyon alacsony.
Az Európai Unió bővítését követően megkezdődött a közép és kelet-európai tagországok (Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) folyami hajózásának fejlesztése és az Unió szabványaihoz történő illesztése. A Duna magyarországi szakaszán ez elsősorban folyamszabályzási munkákat és a megfelelő infrastruktúra (kikötők) kiépítését jelenti.
Forrás: EU Energy and Transport in Figures.