Balti Hajógyár
A mai világban a Balti Hajógyár olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A Balti Hajógyár jelentősége az elmúlt években nőtt, és hatása a társadalom számos területére kiterjed. A tudományostól a politikai, kulturális és társadalmi szféráig a Balti Hajógyár olyan döntő jelentőségű kérdéssé vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Balti Hajógyár különböző aspektusait fogjuk feltárni, elemezve annak hatását és kihatásait a különböző területeken. Emellett elmélyülünk a történelem során kialakult fejlődésében és az általa kínált jövőbeli perspektívákban.
| Balti Hajógyár | |
| Típus | nyilvánosan működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1856 |
| Székhely | Szentpétervár |
| Vezetők | Alekszej Vasziljovics Kagyilov (vezérigazgató) |
| Alapító | Matvej Jegorovics Karr, Mark Lvovics Makferdszon |
| Iparág | gépgyártás |
| Tulajdonos | United Shipbuilding Corporation |
| Forma |
|
| Árbevétel | 9 665 879 000 ₽ (2017)[1] |
| Alkalmazottak száma | 4000 |
 Balti Hajógyár
Pozíció Szentpétervár térképén
| |
 é. sz. 59° 55′ 27″, k. h. 30° 15′ 44″59.924167°N 30.262222°EKoordináták: é. sz. 59° 55′ 27″, k. h. 30° 15′ 44″59.924167°N 30.262222°E | |
| A Balti Hajógyár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balti Hajógyár témájú médiaállományokat. | |
A Balti hajógyár, vagy Balti üzem, korábban 189. sz. hajógyár orosz gépipari vállalat, amely főként hajókat gyárt. Oroszország egyik legrégebbi hajógyára, melyet 1856-ban alapítottak. Szentpéterváron, a Néva torkolatában, a Vasziljevszkij-sziget délnyugati részén helyezkedik el. 2007-től az Egyesített Hajógyártó Vállalat (OSZK) holdinghoz, ezen belül a Nyugati Hajógyártó Központhoz tartozik. Ott készültek a szovjet és orosz atomjégtörők. A hajóépítésben jelentős részt képviselnek a hadihajók. Tengeralattjárók közül csak dízel-elektromos meghajtásúakat gyárt. A Balti hajógyárban készült az első úszó atomerőmű, az Akagyemik Lomonoszov. Oroszországban a nagyméretű hajócsavarok egyedüli előállítója.
Története
Jegyzetek
Források
- Vojenno-promislennij kompleksz (Enciklopegyija), Főszerkesztő: I. D. Szergejev, Vojennij Parad, Moszkva, 2005, ISBN 5-902975-01-8, pp. 688–689.