Balaszagun
Ez a cikk a Balaszagun témával foglalkozik, amely ma nagyon aktuálissá vált. A Balaszagun egy olyan szempont, amely az egyének széles spektrumának figyelmét felkeltette, az akadémikusoktól és a terület szakértőitől egészen a hétköznapi emberekig, akik érdeklődnek a hatás és a jelenkori társadalomban betöltött relevanciája iránt. Ezen a vonalon a Balaszagun-re vonatkozó különböző nézőpontok és megközelítések kerülnek elemzésre, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljanak a témában. Az eredetétől a lehetséges következményekig alaposan megvizsgáljuk a Balaszagun jelentőségét különböző összefüggésekben, annak érdekében, hogy elősegítsük a téma teljesebb és mélyebb megértését.
| Balaszagun | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kirgizisztán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
 | |
 é. sz. 42° 44′ 51″, k. h. 75° 14′ 54″42.747590°N 75.248425°EKoordináták: é. sz. 42° 44′ 51″, k. h. 75° 14′ 54″42.747590°N 75.248425°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balaszagun témájú médiaállományokat. | |
Balaszagun (kirgiz nyelven Баласагун vagy Баласагын Balasagyn; kínai nyelven 八剌沙袞) ősi szogd város volt a mai Kirgizisztánban, a Csüj-völgyben, Biskek és az Iszik-köl tó között. Az egykori Selyemút mellett elhelyezkedő város romjait 2014-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára a Selyemutak: a Chang'an–Tianshan-folyosó Útvonalhálózatának Világörökség részeként.
Története
Balaszagunt az iráni eredetű szogdok alapították, a szogd nyelvet pedig a 11. századig még használták a városban.
A Balaszagun a 10. századtól a Kara-Khanid Kánság fővárosa volt egészen 1134-ig, amíg a Karakitaj Birodalom (Nyugati Liao-dinasztia) el nem foglalta. Később, 1218-ban a mongolok foglalták el, akik Gobaliknak („szép város”) nevezték.
A 9. században a Karahánid Kánság által alapított Balaszagun városa hamarosan átvette a Tokmoktól 8 km-re nyugatra fekvő Suyab szerepét, amely addig a Csu folyó völgyének fő politikai és gazdasági központja volt; Balaszagun jóléte azonban a mongol hódítás után csökkent. A városnak jelentős nesztoriánus keresztény lakossága is volt; egyik temetőjük még a 14. században is használatban volt. A 14. század óta Balaszagun csak egy nagy romos falu Tokmoktól 12 kilométerre délkeletre.
Régészet
Tokmok szélén a mai Balaszagun falutól 6 kilométerre található „Burana zóna”, amely az ősi város nyugati vége volt. A terület magában foglalja a Burana-tornyot és a kősziklák mezőjét, a Kurgán sztéléket.
Híres személyek
- Yūsuf Balasaguni ismert költő, a Kutadgu Bilig írója a 11. században Balaszagunban született.
Nevezetességek
- Burana torony - egy 11. században épült minaret elnevezése, amely az ősi Balaszagun város romjain épült fel. Magassága 24 méter, bár építése idején még meghaladta a 46 métert is, azonban az évszázadok során a földrengések sok kárt okoztak benne. A jelenlegi épület az 1970-es években jelentős felújításon esett át.
Források
- "Silk Roads: the Routes Network of Chang'an-Tianshan Corridor". UNESCO World Heritage Centre. United Nations Educational, Scientific, and Cultural Organization. Retrieved 17 Apr 2021.
- Barthold, W. (2008). "Balāsāg̲h̲ūn or Balāsaḳūn". In Bearman, P.; Bianquis, Th.; Bosworth, C. E.; van Donzel, E.; Heinrichs, W. P. (eds.). Encyclopaedia of Islam. Brill. Retrieved 11 March 2008.
- Klein, W. (2000). Das nestorianische Christentum an den Handelswegen durch Kyrgyzstan bis zum 14 Jh. Silk Road Studies (in German). Vol. III. Brepolis. ISBN 2-503-51035-3.